Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1943. augusztus-október / 2. évf. 13-14. szám
410 riportjait találja az olvasó a 320 old alas munkájában. Nincs talán téma, amit ne érintene. Kirándulásai nemcsak a Balaton egyes pontjaira, az egyes balatoni tudományos ágazatokba is elviszik! Balatoni tájrajzok, balatoni történelem, balatoni irodalom, balatoni művészet, balatoni TaTneológia az egyes kirándulások végcéljai, de marad Tdeje r~es~hety<r~íi balatoni sportra és a balatoni kultúra tíz előharcosának megörökítésére is. Legérdekesebb tevékenységének a balatoni szépmüveszettel íoglalkoztT részt tartjuk. Tizennyolc oldalon hirdeti, ismerteti a balatoni nép művészet remekeit és nem feledkezik meg a balatonendrődi Kájel Endréről, Kap oly i Antalról, Bognár Károlyról és a némeshanyi Tóth Mariskáról. Egyenként fölkeresi őket, s gondjaikat/bajaikat próbálja a közérdeklődés előterébe állítani. Margittay könyve nem tudós megállapítások gyűjteménye, nem tesz nagyképű felfedezéseket. Riportszerűen dolgozza fel élményeit és benyomásait. Érdekes akar lenni és egyszerű újságíró. Nem tanulmányt közöl, hanem színes leírásokat, élményeket. Ezzel igyekszik szolgálni a mi szeretett magyar tengerünk, a Balaton fejlesztésének ügyét. „A Magyar Biológiai Kutatóintézet munkái" (Tihany, 1943) XV. kötete most jelent meg gazdag tartalommal. Az 532 oldalas hatalmas munka nemcsak a magyar tudományos világ, de a külföldi tudományosság szempontjából is rendkívül jelentős. A tihanyi tudósgárda munkásainak — számszerint 35-nek — beszámolói búvárkodásuk eredményeiről, ha nem is tarthat számot általános érdeklődésre az elvont tárgy miatt, — mégis méltán fölkeltheti a figyelmét a magyar tudományos életnek a tihanyi búvárkodás szép eredményei iránt. A kötet már szinte teljesen nyomdakész volt, amikor februárius 21.-én a tudós szerkesztő, az intézet igazgatója, dr. Entz Géza egyetemi ny. r. tanár elhúnyt. De a kötet még az ő szellemében készült és gazdag tudományos hagyatékának egy részét tartalmazza. Entz G.: „Adatok a magyarországi Corophium Curvispinum g. e. sars forma devium Wundsch alaktanához és biológiájához" című tanulmánya a Balaton homokjában, Zamárdi előtt, egy — az irodalomban eddig a Balatonból ismeretlen — rákfajnak, a Moon H. P. által 1933-ban fölfedezett tegzes vagy szövő bolharáknak ismertetésével foglalkozik. A balatoni tudományos élet szempontjából Felföldy L.: „Vegetációs tanulmányok a tihanyi félsziget északi partvonalán", — Hortobágyi: „Adatok a Balaton boglári sestonjában, psammonjában és lasionjában élő moszatok ismeretéhez", — Keve A.—Pátkay ./.—Vertse A.: „A balatonrévi madártani Balaton-kutatás főjelentése", — Kottász J.: „A balatonfűzfői szennyvízlefolyás élővilágáról" és „Adatok a Balaton sestonjának quantitativ összetételéhez", -— dr. Lukács Károly: „A Balatonvidék földrajza kétszáz év előtt", — Bél Mátyás: „Notitia comitatum Veszprimiensis, Simighiensis et Szaladiensis" című kéziratának fordítása és ismertetése, — Sebestyén Olga: „A parti öv jelentősége a tó életében", —
