Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. augusztus-október / 2. évf. 13-14. szám

ßaiätümSkemie Soós A.: „Adatok a Balaton környéke Acilypitras Muscida faunájának ismeretéhez", — Surányi P.: „Adatok a Balaton környékének aknázó rovarlárva faunájához", — Szent Ivány J.: „Lepke faunisztikai és oekológiai megfigyelések a tihanyi félszigeten", — Székessy V.: „A tihanyi félsziget bogárfaunája", — Vitéz /.: „A Balaton és a budapesti fürdők vizének egészségügyi vizsgálata", továbbá Tangl Herald: „Balatonmelléki főzelékfajták C-vitamintartalmának vizsgálata" című tanulmányok vitték elóre nagy lépéssel néhai Lóczy Lajos és Klebelsberg Kunó szellemében a Balaton-kutatás ügyét. A felsorolt tudományos búvárkodások eredményeinek ismertetése közt felsoroltuk dr. Lukács Károly ismertetését a Bél Mátyás-féle kéziratról, amelynek eredeti latinnyelvű szövege a „Biológiai Intézet Munkái" című kiadmány 1942. évi XIV. kötetében jelent meg. Most a magyar szövegből és a hozzáfűzött előszóból ismerjük meg Bél Mátyásnak, a pozsonyi rektornak és lelkésznek, a magyar földrajztudomány egyik alapvető tudósának elévülhetetlen érdemeit. Kiadatlan kéziratai Lukács munkássága révén most jelentek meg először. Sajnálatos, hogy a Bél által az „észrevételre" szétküldött kéziratát a vármegyék nem részesítették abban a komoly figyelemben, amint azt megérdemelte volna. Veszprém 1936-ban, Somogy 1942-ben küldte vissza a javított kéziratokat. Zala többszöri sürgetésre se válaszolt és a visszaküldött kéziratok a postán elvesztek. Veszprém megye kézirata a leggondosabb, de szintén jól használható észrevételei voltak Somogy megyének is. A Bél-féle kézirat nyilvánosságrahozatala érdekesen világítja meg a három balatoni vármegye területén fekvő parti településeket, amelyek helyén később a neves fürdőtelepek sora fejlődött ki. A Balaton-kutatók számára különös jelentősége van a Bél-féle kéziratok ismertetéséhez fűzött közel 15 oldalas jegyzetnek és függeléknek. A „Függelék" irodalmi tájékoztatója különösen balatoni bibliográfusok számára érdekes olvasmány és számos eddig kevésbbé ismert könyvet, tanulmányt sorol fel és lajstromoz. Sajnos, a Biológiai Intézet legújabb kiadásának részletes ismertetését a Balatoni Szemle szűkreszabott terjedelmére való tekintettel nincs módunkban közreadni és csak itt-ott érintettünk egyes kikapott kérdéseket azzal a célzattal, hogy az olvasók figyelmét fölkeltsük a pompás tudományos munka iránt és ösztönözzük annak esetleges áttanulmányozására. A dr. Lukács Károly-féle Bél Mátyás-kézirat különlenyomatban való terjesztését kívánatosnak látnánk. Részletes bírálatára még vissza fogunk térni. A tihanyi Biológiai Intézet vezetője igen dicsérendő, mert ezt a szép tanulmányt kiadta, bár nem függ össze szorosan vett intézeti tárgykörével. Ezzel hasznos szolgálatot tett a Balaton-kutatás ügyének. Szolgálatot tenne a Biológiai Intézet, ha — mint most is tette a Lukács Károly-féle tanulmánnyal — a szorosan vett élettani kutatásokon kívül fokozottabban adna teret balneológiai búvárkodásnak, néprajzi vizs-