Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1943. június / 2. évf. 11. szám
ßafahmiSzemie, 545 töltést, amely a Zala folyó vasúti hídja előtti két vasúti sínpár széjjelválásának szögletében került elő. A töltés megbontásakor kerültek naplényre azok a nagy kőtömegek, amelyeket a fenéki (valcumi) római Castrum falaiból hordottak ide töltésnek még 1826-ban és amelynek előterében még a töltés végét jelentő és a szürkés, finom homoktalajba levert tölgyfacölöpök végei is előbukkantak. A „Kisbalaton" történetéhez a legértékesebb adatokat azonban a Zala-szabályozó társulatnak az 1836-ik évi állapotokat föltüntető térképe szolgáltatja, — írtam már 1934-ben (p. 17.). Ez már feltünteti a két végén bizonyára töltésektől kísért f en éki hidat , -ámbár Koqutowicz Károl y pompásan illusztrált__könyvéből 4 meg úgy értesülünk, hogy__a__szentgyörgyi 5 hidat Festetics László költségén építette 1839-ben " Khern mérnök." Az 1934. évi tanulmányom megjelenéséig úgy látszott, hogy a fenéki hidat vagy 1836-ban tervezték, vagy ez évben el is kezdték építeni és talán 1839ben fejezték be? A mostanában előkerült adatok azonban ezt a kérdést is megoldják. Nevezetesen az egykori fenéki „szoros"', vagy „átjáró" somogyi (déli-* partján épülL.-Auii^l£gyik^_^r_JLéziratai és templomépítő buzgósága stb. által is érdemes plébánosa, — Kövér János (1789—l&lű- körül , vörsi plébános volt: 1815—l&42-igÉ_xészTetésen leírta a vörsi plébánia történetében azt az óriási erőfeszítést, amellyel ő és derék népe, — ezernyi nehézség ellenére is, — fölépítette új templomát 1821-ben. A vörsi templomépítés nehézségeinek jórésze onnét származott, hogy a Somogyban oly ritka és így nehezen beszerezhető épületkő jelentékeny részét, a kőben dús Zalaból kellett a fenéki réven át leszállítani. Ez pedig sok üggyel-bajjal járt és így Kövér János kéziratából alkalmunk van, a különben sohasem kedves és még kevésbbé népszerű révészek életébe bepillantást nyernünk! Bezzeg megváltozol! ez a helyzet, amikor a fenéki révátkelő helyén sikerüli végre megépíteni üz első és annyira óhajtott fahidat és ey yel megszűnt a révészek létjogosults ág a és egy c sapásra tiszta helyzet keletkezett Fenéken, is az. eddigi—nehé zke s é s- a s ok Tdert ér -TrérrptreáHasf okozott révészeket is végérvényesen eltávolííhatták, mindenek igaz örömére. De lássuk csak mit ír mindezekről „Jegyzet a Balaton hídjáról örök emlékezetül" címmel, a szemtanú és a szeget rendesen fején találó Kövér János? „Ami a világ teremtésétől fogva nem történt, a mi időnkben esett meg. Híd van a Balaton közepén. Amit ámbár a KeréSzTeTo-lvönyvbe is följegyeztem: de mégis ide is följegvzek, mert olyat jelent ez, mely elegendő hálával soha-soha nem említtethetik. Ugyanis, mikor a sajka járt, szeles idővel még három nap sem lehetett némelykor menni ; némplykor elcsapta a hajót és levetette Vörs alá a nádosra, úgyhogy mind embernek, mind marhának elfogyott élelme. Hát ínég a révészek gorombasága? Oly embertelenek voltak ezek, hogy a készfizetés mellett is óraszámra uraitatták magukat. Hát még a sok tolongás, mikor a hajóhoz férhetésért csak4 Duná ntú l és-Kisalföld, kásb. és képb. I. Szeged. 1930., p 15l 6 Recle: fenéki!
