Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1943. június / 2. évf. 11. szám
z első fenéki fahíd építése 1837-39-len Az ú. n. „Kisbalaton" csak egészen újkeletű földrajzi fogalom, illetve elnevezés (1836?), amely csak a Balaton legdélnyugatibb, és az öt zalasomogyi halomgerinc közé szorult öbölrészlet fokozatos összezsugorodásából, újabban — vagy 120—150 éve — állott elő. Ez a „Kisbalaton" tehál, a vele szemben kétségtelenül „nagy"-Balaton-nak csak egyik csökevénye, visszafejlődött, összezsugorodott tájrésze, amely napjainkban már mindjobban elvesztvén eddigi kevés vízmennyiségét is, mindinkább kiszárad, teljesen fölszikkad és véglegesen eltűnik szemünk elől. A „Kisbalaton''-nak ezt a visszafejlődését még 1934-ben írtam meg „A Kisbalaton összezsugorodása"—c„ illusztrált tanulmányomban. 1 Számos történeti és főleg térképészeti adattal 2 mutattam ott be az egykori nyilt víztükör folytonos szűkülését, végre az ennek következményeként létrejött, ú. n. „Kisbalaton''-t. Ebben igen fontos időpont, nem akarom mondani a szülőév, az 1826-ik esztendő, am ikor f írabóVSzKy JJávid l~~iszerinT: A Fenéki áltjárás — mely Keszthelyen jó félórányira vagyon — a Mélt. Uraság (t. i. Festetics László gróf) által hasznos töltésekkel annyira összeszoríttatott, hogy azóta felényi idő mindig által viszi az utast a túlsó partra. Az ott s Hídvégig terjedő nádas zsombék föld pedig hasznos csatornák által megmetszetvén, sok ezer hold hasznavehetővé változik." . . . „Ezen Mélt. Gróf — folytatja Hrabovszky (p. 278.) — könnyítette meg a F'enéki átjárást is, mikor a somogyi részben, nemrégiben (1826?) Heléná-mdz, a Mélt. Gróf kedves leányának emlékezetére, egy pompás kőszobor állíttatott fel, a Somogyba átkelőket kellemesen idvezelve..." A Fenéki átjárásnál a Balaton széle (ssége) 217 öl (kb. 405 m.), mélysége 7 láb. A tó lecsapolása által a víz libelléje 3 lábat esett; a víz kiterjedésének kevesülése által a Mélt. Uraság kapott keszthely körül 3500. Keresztturott pedig 700 holdat." Ez volt az ú. n. „apadás"! A fenéki révátkelő 1826-ban készült töltésének somogyi végpontját tehát a Szent Ilona szobor helye rögzítette le 1935-ig, amikor az annak jelentőségét nem ismerők, a szobrot a fenéki Castrum Ény-i sarkánál levő dombra vitték át. — míg a zalai (fenéki) végpontját 1943 április 14-én találtam meg, amikor a Fogarasi Károly útépítő mérnöktől vezetett földmunkálatoknál megbontották azt, az eddig is jól látható, begyepesedett 1 A „Balatoni Kurir" kiadása. Keszthel>v-1934. László Jenő kn}'d. Tapolca, 1935. — 12 képpel, 2 térk éppel.. , A legjelentősebbek: Krieger Sámuelé, a 18. szd. végéről; a jozefinista katonai felvételek 1783—84, Tomasich János 1792, Nagy József 1802. stb. 3 Tanár és író, *1804, f Bpesten, ta 60-as években. V. ö.: Porkoláb István: Celldömölk stb. tört. p. 48—49.
