Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. május / 2. évf. 10. szám

fürdőtelepre. Vajda apát 1781. nyarán örömmel jelenti Pannonhalmára, hogy a fürdő teljesen megtelt és az előkelő vendégek között említi a Hadik, Forgácli, Koháry és Zichy grófi családokat. Az apátság kulturális munkáját derékba törte a Rend 1786. évi feloszlatása. Füred is a többi rendi birtokkal együtt a Vallásalap kezelésébe került. A fürdőtelep fejlődése nem akadt ugyan meg. Fásítanak, szépítik a gyógyteret, ekkor létesítik a „mulatókertet", a mai fenyveserdő déli részét. Belekezdenek az ú. n. ófürdőház építésébe is, de ezt nem fejezik be. A Helytartótanács adómentességgel igyekezett felkelteni az építő kedvet, de hiába. Csak Füred legmonumentálisabb épülete, a szép empire stílű „Horváth-ház" épült meg 1789-ben. Ennek építését nézte meg Kazinczy Ferenc és útját az Orpheus 1790-i számában írja le. Ezenkívül csak egy ház épült még a telepen. A Rend 1802-ben történt visszaállításával újra megindul az építő munka. Befejezik az ófürdőház építését, megnagyobbítják a nagyvendéglőt és a patikusházat. Egy év alatt majdnem 15.000 forintot költ az Apátság a fürdőre. A napoleoni háborúkat Füred is megérzi. Épületeit 1809-ben „katonai ispotály"-nak rendezik be. A háborús veszély elmúltával azonban újra pezsgő élet indul meg. Richard Bright angol orvos, a bécsi kongresszus idején Festetics László gróf meghívására Keszthelyen és környékén hosszabb ideig tartózkodik. Élményeit 1818-ban Edinburghben megjelent könyvében írja le.

6) Ebben említi, hogy: „a leghíresebb ásványvizek közé tartozik a füredi. Forrása a Balaton partján tör elő és Balatonfüredet Magyarország egyik leglátogatottabb fürdőjévé avatja." Jó hírének legbeszédesebb bizonyítéka, hogy József nádor 1821\>en Balatonfüredre hozta családját. Mária Dorottya főhercegasszony két hónapot töltött itt gyermekeivel együtt és a szénsavas fürdők adták vissza egészségét. Sőt 1824-ben, amikor ismét betegeskedni kezdett, újra Füredre jött, annyira bízott a fürdő gyógyító erejében. József nádor elismerését így fejezi ki: „Füred est ornamentum regni Hungáriáé". 1826. augusztusában hatalmas tűzvész pusztította el a fürdőtelepet. A következő évben azonban még szebbé lesz. Az apátság 32.000 forintot költ az újraépítésre. Majd, amikor az egyre fokozódó látogatottság miatt már nem tud helyet adni a fürdővendégeknek, Packh János (az esztergomi Bazilika és a pannonhalmi könyvtár építője) tervei szerint megépítteti az „Üj fürdőházat" több mint 65.000 forint költséggel. Modernizálják a régi fürdőházat is. Gőzgéppel hajtott vízmű és vízvezeték készül. Kiirtják a Balaton melletti nádast, lecsapolják a mocsaras partrészeket és beültetik a mai fürdőpark legnagyobb részét. 1822. óta már 6) Fordította és kiadta Dr. Szereez Imre: Angol szemmel Keszthelyen százhúsz évvel ezelőtt. Keszthely, 1935.