Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. május / 2. évf. 10. szám

ßdUxmiSzimie 313 balatoni fürdőház is van s ezt állandóan nagyobbítják. Mindez Horváth Pál és liresztyenszky Béla apátok érdeme. A reformkor minden tekintetben aranykora Fürednek. Gróf Széchenyi István, Deák Ferenc, Kisfaludy Sándor, Wesselényi Miklós, Garay János, csak a legismertebb nevek Füred állandó vendégei közül. Itt izzott a magyar hazafiság tüze, itt érlelődtek a reformtervek, itt lobbant ki a Metternich rendszere elleni elkeseredés. „Fyy látszik valóban, mintha ezen magyar Hazának némelly vidékeiből, a' Dunának némelly mellyékeiből kiszorított nemzeti lélek o' Balatonnak körét szállotta volna meg."i) Ez a nemzeti lélek hozta már 1825-ben Füredre a székesfehérvári színészeket, akik itt egy kezdetleges deszkabódébau július hó 12 napján 13 darabot adtak elő (köztük a „Kérőket" is); ez indította Kisfaludy Sándort arra, hogy a tihanyi apáttól 1830-ban telket kérjen a Füreden építendő nemzeti játékszín számára. Pesten is, a vidéken is ,,a' Norimbergai Hans Sachsnak nyelve uralkodik", a pesti nemzeti színház megalkotását megakadályozza „egy bizonyos boldogtalan, ellenséges Lélek", és a dacos magyar akarat megteremtette közadakozásból a magyar színházat Füreden, hat évvel a főváros előtt. 1831. július 2-án nyílt meg a színház és bár szűk és kezdetleges, de mégis a magyar múzsa otthona. Balatonfüred lett a balatoni hajózás kiindulópontja is. Itt tartott Széchenyi István helyszíni szemlét, itt tanácskozott és innen indult 1846. október 18-án a Kisfaludy-gőzösön próbaútjára. A fürdővendégek listáját 1839 óta vezetik, és ebből kiderül, hogy a vendégek száma 1500 és 2500 között váltakozott. Már nemcsak magyar könyveink és folyóirataink foglalkoznak a füredi élettel, hanem külföldiek is. John Paget angol utazó 1835-ben jár itt, Füredet csinosnak, társaságát kellemesnek mondja Hungary and Transylvania című 1836-ban megjeleni munkájában. D'

Hausser Baron (Alpes et Danube. Paris, 1837) szerint Füred kedvező találkozóhelye a bécsieknek és pestieknek. Eisner Ungarn c. 1840-ben Lipcsében megjelent könyvében látogatott fürdőhelynek mondja, amelyet bécsiek és németek szép számmal keresnek fel, sőt még franciák is vannak itt. A Bach-korszakban csendesebb a fürdő élete; de az alkotó munka lassan tovább folyik. 1855-ben 8000 forint költséggel gőzfürdőt és zuhanyokat rendez be az apátság, csinosítják a parkot, megszerzik a még magántulajdonban lévő kerteket, hogy kialakulhasson a parti sétány. A Balaton leesapolása után 7800 forint költséggel megépítik a parti sétány kőpartját és megépítik 105 öl hosszú híddal együtt az új balatoni uszodát. 12.500 forintba került. 7) Kisfaludy Prológusából a színház megnyitásakor (1. P<édev Tivadar tanulmányát a Balatoni Évkönyv 1921. évfolyamában).