Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1943. május / 2. évf. 10. szám
ßafabmiSzemle kívül a közelben nincs menedék a zápor és a nap ellen, sűrűn kifeszített sátrak alatt tanyáznak. 4) Az itt említett „egy és más" épületről már közelebbi adataink vannak. A tihanyi apátság kis birtoka és az arácsi határ között Tenkovics Miksának volt másfél holdas nemesi birtoka, amelyen forrás is volt. Tenkovics már épített hozzá fürdőházat, voltak melegítő kazánjai és 10 fürdőkádja. Halála után özvegye nem tud a fürdőre költeni és ezért telepét, amelyen akkor az említett fürdőn kívül egy faházikó és egy 20 lépés hosszú düledező kőház volt, 1741 szept. 11-én eladta Schuster József orvosnak 1208 rajnai forintért. Ez kezdi fejleszteni fürdőjét, de már a következő évben adósságokba keveredik. Az eseményekre felfigyelt az élesszemű Lécs Ágoston tihanyi apát (1740—1760) és látva, hogy szomszédjai gyengébb forrásvizükkel is eredményesen kísérleteznek, az apátság birtokán levő források közül az egyiket (a mai Ferenc József-forrást) odúba foglaltatta, környékét megtisztítotla, és egy faházat emelt melléje. Ez 1743-ban történt. Ezzel megindult Füred fejlődése, s immár 200 éven át folytatódik. Lécs figyel a szomszédokra is. Schustemek pénzt ad kölcsön, majd pedig, hogy örökös pénzzavarban küzdő özvegyén segítsen, 1749-ben bérbeveszi tőle fürdőjét, amelyben akkor már 5 ágy és 23 fürdőkád volt. A hitelezőkkel küszködő Schusterné 1755. július 29-én eladja telepét Lécs apátnak 2300 rajnai forintért „és az öltözetére kegyesen megajánlott 6 aranyért". így lett az apátság egyediili birtokosa az összes forrásoknak. A templom- és kolostorépítéssel elfoglalt Lécs apát csak az átvett épületeket nagyobbította meg. Annál élénkebb munka kezdődött Vajda Sámuel apátsága idején (1760—1795). Már 1761-ben kápolnát épít a telepen, majd vendégfogadók építésébe kezd. Az ő idején épül a mai Grand Hotel elődje, a „N aggvendéglő", ebben 1783-ban már 32 vendégszoba van, az ötszobás, étteremmel is ellátott alsó vendéglő. Az 1775-ben a fiirdöt majdnem elpusztító felhőszakadás után újjáépíti a régi fürdőházat, s a vizet már csöveken vezetteti be a fürdőszobákba. Ekkor indul meg a forrás környékének rendszeres fásítása és a part parkosítása is. A forrás vizét 1 már 1772-ben elemezte Crantz báró bécsi professzor, de eredményét csak 1777-ben teszik közzé. Ekkor jelenik meg első verses reklámja is Fejér Alajos tollából. 5) Az egyre híresebbé váló fürdő felkelti a Helytartótanács figyelmét is. Felveszi a gyógyfürdők sorába. Brandt Ignác és Winterl Jakab budai egyetemi tanárokkal megvizsgáltatja a fürdőt, elemezteti a forrás vizét. 1785-ben pedig elrendeli, hogy az apátság állandó orvost és sebészt tartson a fürdőn és gyógyszertárt is létesítsen; Zala megyét pedig utasítja, hogy fürdőbiztost küldjön a *) V. ö. Balatoni Szemle 1942. 1 számában Lukács K. cikkét: Balatoni gyógyító források és fürdők két évszázad elótt. •) A Füredi savanyúvizek hasznáról.
