Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1943. március / 2. évf. 9. szám
QDflTOH fi BPLPTOnUIDGH TORTenGTÓHGZ Balatonbetény a legrégibb somogyi parti fürdőhely Folyóiratunk januáriusi számában ismertettük Balatonföldvár fürdő telepének alapítását, mint az első céltudatos és tervszerű lépést a somogyi Balatonparton a nyári vendégforgalom megindítása s a kor kívánalmainak megfelelő fürdőkultúra kifejlesztése irányában. 1872-ben kezdődött tehát a tó somogyi oldalán a fásítás, mocsárfeltöltés és partrendezés, mert ez mutatkozott a legelsőrendü feltételnek, hogy ezen a parton építkezni s idetelepülni lehessen. Ezt megelőzőleg a régi útirajzok, földrajzi és statisztikai leírások úgy ismertették ezt a -déli Balatonpartot, mint amely csupa „berck u és „bozóthság", ahol település csak a Balaton téli-tavaszi nagyvizétől körülnyaldosott dombhátakon volt lehetséges. Az Árpádkortól egész a Déli vaspálya megépítéséig - pontosabban 1858-ig, amikor a vasút földmunkálatai megindultak — állandó jellegű építkezés s a népesség községekké tömörülése valóban csakis a berkek közt ÉD-i irányban, párhuzamosan vonuló „jardang"-ok hátán és lejtőin történt. 1) Fényes Elek „Magyarország mostani úlapotja stat. és geogr. tekintetben" 1841. évi kiadásában ezt olvassuk: „A déli részen kiterjedt bozótosokat (Somogyban „berek"-nek hívják) láthatni. A Balatonnak 40.000 holdra terjedő mocsárja fonyódi, marcali és ormándi bozótnak neveztetik és ezekből Széchenyi, Jankovich és Festetich már több ezer holdra menőt kiszáríttattak, de az egész posványság kiszárítása a Sió vizének tökéletes szabályozásától függ." Az ú. n. „balatonmelléki postaút" Siófoknál a hídon átlépve csak Szemesig vonulhatott a part közelében (de a mai müútnál jóval beljebb, a Zámárdi—Szántód—Földvár-szárszói dombsoron), itt aztán letért Szőlösgyörök, öreglak, Marcali, Nemesvid, Iharosberény, Zákány felé. Csorba József, somogymegyei főorvos, akadémiai tagnak „Somogymegye ismertetése" c. 1857-ben megjelent szorgalmas munkája a hajóközlekedésről írván megemlíti ugyan, hogy a Kisfaludy gőzösnek a somogyi oldalon négy kiállója van: Szántódon, Bogláron, Fonyódon és Keresztúron, de még Fényes Eleknek 1865-ben, három évvel a Délivasút megnyitása után kiadott Dunántúl-ismertetése is csak mocsaras lapályt emleget a B. déli oldalán. i) A Déli vaspálya töltésének a balatoni turzáspart kialakulását előmoz dító hatásáról, a Balaton régi kiöntéseiről részletes és beszédes képet rajzol Cholnoky Jenő alapvető 'munkája a Balaton hidrográfiájárói (1918).
