Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. január / 2. évf. 8. szám

TS - 1. ábra. Szétbarázda a Deliblati-pusztán. Fényképem után. amit a szél meg tud támadni, hosszú barázdákat szokott kifújni. Ilyen szélbarázdák húzódnak végig a Duna-Tisza közén északnyugatról délkelet felé, ugyanilyenek barázdálják a Nyírség futóhomok-területét s ezekben vannak a nyírségi tavak. A legnagyszerűbb a Deliblati-puszta szélbarázdáinak csodálatos rendszere. A mellékelt rajz mutat a Deliblatipusztáról szélbarázdát. A sivatagokon jólismert jelenségek ezek. Két szélbarázda közt hosszú gerinc marad. Ezt maradék-gerincnek, vagy belsőázsiai elnevezéssel jardang-nak nevezzük. Mindezt tapasztalnom és látnom kellett, mielőtt a Balaton körül a szél munkájának hatásait tanulmányozhattam volna. A Balaton körül két olyan kőzet van, amelyet a szél megtámadni képes, az egyik a pannóniai tengeri homok és agyag, a másik a dolomit. Különösen a dolomit magaviseletének különössége meglepő s a tudományban egészen új. A dolomit kettős só, a kálcium és magnézium karbonátja s az a tulajdonsága, hogy még szénsavas vízben is csak nagyon kevéssé oldható, nem úgy, mint a mészkő. De a mészkővel együtt közös tulajdonságuk, hogy nem mállnak el. Az a tünemény, hogy a mészkő nem mállik el, de könnyen oldódik, okozza a karsztjelenségeket: dolinák, víznyelők, barlangok, cseppkövek stb. képződését. A dolomitban ilyen jelenségek csak elvétve akadnak. Van azonban a dolomitnak másik olyan tulajdonsága, ami a mészkőnek nincsen és ez abban áll, hogy a dolomit könnyen elporlik, apró kristályok halmazává hullhat szét. Nem ide tartozik, hogy ezt a tüneményt részletesebben megmagyarázzam, de jegyezzük meg, hogy a porrá hullott dolomitnak minden szemcséje ép dolomit. Kitűnő súroló por az ilyen elporlott dolomit, mert nem sérti meg az edények mázát, mint a kvarchomok. Újabban a vasbeton készítéséhez igen nagy mennyiségben kezdik használni. De termőtalaj nem lesz belőle!