Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. január / 2. évf. 8. szám

^J^ahkruSxemJie ^SomCó.'OS•»- ^ízntGuStau, űuCaa. 33Sm- ű2>atlo£«oíiu,V3e,u 3>t*-íL3^fci a S/uoezagin-t. 2. ábra. Néhány balatonvidéki bazalt-hegy magasságának összehasonlítása. Feltűnő, hogy a hegyeket borító bazalt-takaró alsó lapja mindegyiken pontosan ugyanabban a magasságban van. Mivel a dolomit nem mállik el, igen nehezen képződik rajta termőföld, ezért a dolomitok felszíne rendesen kopár, csak szélvédett helyeken gyűlik meg rajta egy kevés termőföld. De ahol a szélnek ki van téve, ott a dolomit egészen kopár s ha valamelyik részlete porlékony, azt a szél gyorsan kikezdi és rendkívül érdekes szélbarázdákat mar ^gig rajta. Ebben a tekintetben klasszikus látnivaló az a sziklalejtö, amely Kádárta és Hajmáskér közt éppen észak felé néz s a kopár, terméketlen Veszprémi-fennsík meredek pereme a Séd völgye felé. Tektonikus (hegyszerkezeti) töréssel emelkedik ki ez a lejtő a Bakony lábánál elterülő, kissé mélyebben maradt térszín fölé. Ezt a dolomit sziklalejtőt teljes dühvel támadja a Bakonyból lezuhanó, főn jellegű északi szél, Veszprém városának nagy veszedelme. A szél észak—déli irányú, mereven párhuzamos völgyeket mart ki a dolomitból (1. a képet) s a szélbarázdák közt megmaradt jardangok festőies sziklacsoportokkal végződnek a Séd völgysíkja felé. Bámulatos kép! Amint Kádárta felé közeledünk, megváltozik a lejtő kőzetanyaga. Nem dolomit, hanem mészkő következik s egyszerre vége van a szélbarázdáknak, a festőies sziklacsoportoknak s megszokott, rendes alakja van a lejtőnek. Veszprém városánalk. alapkőzete majdnem mindenhol dolomit, csak egyes foltokban van helyette márga, például a Jeruzsálem-hegyen. De a Séd völgye a városon keresztül végig dolomitba vágódott bele. Márkó falu felől indul ez a völgy Veszprém felé, tehát majdnem egészen nyugatkeleti irányban. A város fölött a Séd völgye egyenes és az a csodálatos, hogy déli oldala meredek sziklafal, északi oldala lankás lejtő, kertek vannak rajta. Sikerült kimutatnom, hogy ezt a szél okozta. Lóczy, nagy mesterem ezt eleinte kétségbe vonta, de amikor a rétegfekvést látta s amikor részleteiben megmutattam a szél munkájának hatását, teljes mértékben elismerte. Sok más völgyben is, dolomitban, kimutatható ez a tünemény, mint pl. a Vámos felől lefutó Tekeres völgyben, aztán meg az Eger patak völgyében Nagyvázsony alatt stb. A dolomit felszínének szélmarta formáit legszebben lehet látni azon az óriási dolomit-pusztaságon, amely Tapolcától északra, a Haláp-hegy240