Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. december / 1. évf. 6-7. szám

A „szép idő" a Balaton fölött Ha a „szép idő" kifejezést túlságos szigorúsággal boncolgatjuk, könynyen arra az eredményre jutunk, hogy ez alatt a fogalom alatt minden ember mást ért. Az esőt váró gazdaember hosszú szárazság után szépnek látja a felvonuló esőfelhőket, míg a napfényre vágyó nyaraló számára ezzel veszi kezdetét a csúnya idő. Ha azonban az általános szóhasználatot elfogadjuk s különösen ha a Balatonnal kpcsolatban beszélünk szép időről, ezalatt a napsütéses, meleg nyári napokat értjük, amikor a víznek és a napnak frissítő, gyógyító hatását egyszerre élvezhetjük. A legtöbb ember a szép idő legnagyobb ellenségét a felhőzetben látja. Pedig nem minden felhőfajta akadályozza meg a szép idő kialakulását. Látni fogjuk, hogy vannak olyan felhők is, amelyek a szép idő kedvező hatását még fokozni is képesek. Mindenesetre a felhőzet a legfontosabb időjárási elem, amely a szép idő kialakulásában szerepet játszik. A felhők keletkezését, feloszlását mindennap látjuk, szemünk előtt lejátszódó természeti jelenségek ezek, mégis kevés ember tudná megmondani, mi megy végbe a légkörben, mialatt a fehéren gomolygó, vagy fenyegően feltornyosuló felhőtömegek fejünk fölött megjelennek. Pedig egy kevés fizikai ismeret átsegít a nehézségeken és könnyen megérthetjük a felhők keletkezését. Mindössze azt kell jól megjegyeznünk, hogy a felhők keletkezésének oka a levegő emelkedő mozgása. Ezt könnyen beláthatjuk. A levegő nyomása felfelé csökken, tehát az emelkedő levegő egyre kisebb nyomás alá kerül, ennek következtében kiterjed. Tudjuk azt, hogv a kiterjedő gázok lehűlnek. Az emelkedő levegő tehát egyre hűl s közben olyan hőmérsékletet vehet fel, amelyen a benne levő vízgőz kicsapódik és létrejön a felhő. Jegyezzük meg tehát, hogy a felhő úgy jön létre, hogy a levegő valaminő oknál fogva emelkedésre kényszerül. Ha a levegő lefelé áramlik, fordított folyamat következik be, a levegőben jelenlevő felhő kiszárad, eltűnik. Most már csak azt kell elmondanunk, hogy mik azok az okok, amelyek a levegőt emelkedésre kényszeríthetik. Kitalálhatjuk, hogy különböző okok hatása alatt különbözőképen mehet végbe ez az emelkedő mozgás és ennek megfelelően nem lesz egyforma a létrejövő felhőzet sem. Végezzünk először a felhők kellemetlenebb fajtájával. Ezt a felhőzetet a különböző eredetű légtömegek találkozása hozza létre. Ha a levegő valamely terület fölött sokáig nyugalomban van, a vidék éghajlati jellegének megfelelően átalakul, Felmelegszik, vagy lehűl, kiszárad, vagy vízgőzben gazdagodik asszerint, amint a szóbanforgó vidék melegebb vagy hidegebb, szárazabb vagy nedvesebb, mint a levegő eredetileg volt. A nyugalom elmultával ez az átalakított levegő távoli vidékekre vándorolhat és megtörténhet, hogy egy hely fölött különböző sajátságú légtömegek találkoznak. A tapasztalat azt mutatja, hogy az egymástól eltérő tulajdonságú légtömegek ilyenkor nem keverednek össze, hanem a könnyebb és ritkább meleg levegő kitér a nehezebb és sűrűbb hideg levegő útjából. Ennek a kitérő