Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. augusztus / 1. évf. 4. szám

120 ßaMimiSzMile sunk. Különösen csábító az a nagy köz, ami az úgynevezett Leánylakás és a Barátlakások első cellacsoportja közt van. A Leánylakás az ismert legkeletibb cella s azért nevezik így, mert sokáig lakott benne a faluból kiüldözött, vagy kikopott, eszelős vénleány. Nagyon csábító az a darab is, ami a legnyugatibb üreg, véleményem szerint a templom és a tőle keletre fekvő, félig a föld alá temetett cella közt van. Az az eltemetett cella mutatja, hogy valóban voltak hegyomlások, mert hisz ennek a mélyen fekvő cellának a bejárója is eredetileg a törmeléklejtő felső élén volt, úgy, mint a többié. Lelkiismeretlenség volna fel nem kutatni ezt a roppant érdekes régiséget. Még ha nem találnánk semmit sem, — pedig ez kizárt dolog — még akkor is feltétlenül helyesen cselekedtünk, mert ilyen nevezetes kérdést nem szabad tovább bizonytalanságban hagyni, ez szégyene a magyar nemzeti műveltségnek! Ha azonban szerencsénk lesz és csakugyan sikerül feltárni olyan cellákat, amelyeket valami borzalmas hegyomlás temetett el, akkor abban esetleg hullát, eszközöket, bútorokat találhatunk s olyan leletekre tehetünk szert, amelyek világhírű nevezetességek lesznek! Meg kell tehát kezdenünk a munkát! Dr. Cholnoky Jenő. GRÓF ^ryTPPONYI ALBERT: r.. „. , , . . Uj meg uj valtakozo divatok szerint fölfedezhetnek más-más üdülőhelyeket itthon és külföldön; de a Balaton derűs nyugalommal nézheti a kor szeszélyeit. Mert a Balaton sokkal több, mint a forgandó felfogásoknak alávetett fürdővidék. A Balaton a magyar élet egyik legmélyebb ősi termőföldje, a magyarság tősgyökeres talaja, remek szőlővidéke, jókedvének sarjasztója, gazdasági és kulturális fejlesztésének egyik legfontosabb forrásvidéke amellett, hogy valóban Európa legüdítőbb tájai közé tartozik.