Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. augusztus / 1. évf. 4. szám

ßaMcmiSzenilje^^^ /4 Balaton vízének és iszapjának hatásai a bőrre* Amikor a Balatonnak és vidékének gyógytényezőivel foglalkozni kezdünk, két megállapítás mintegy magától adódik: az egyik az, hogy a gyógyító faktorok igen nagyszámúak és rendkívül szerteágazóak, a másik pedig az, hogy szinte a legújabb időkig nem igen méltányolták, értékelték őket. Boleman már 40 évvel ezelőtt panaszolta, hogy a Balatonnak, mint gyógyító és klimatikus tényezőnek, nincs múltja, és remélte, hogy nagy jövője lesz. A sokoldalú gyógyító hatások a Balaton éghajlatának, vizének és kismértékben iszapjának hatásaiból tevődnek össze. A gyógyító tényezők elsősorban bőrünkre hatnak; valószínű tehát, hogy a jóhatásoknak tekintélyes részét fel tudjuk használni a bőrgyógyászatban. Egy megelőző közleményemben (Balatoni Szemle 3. szám), a Balaton éghajlatának a bőrre gyakorolt jóhatásairól számoltam be, ezúttal vizének és iszapjának hatásait szeretném összefoglalni és egyúttal azokat a hatásokat is megbeszélni, amelyek a magyar tenger levegőjéből, vizéből és iszapjából együttesen erednek. A Balaton vizének vegyiösszetételét Ilosvay tüzetesebb vizsgálataiból ismerjük. 1000 gr vízben 0,3681 gr szilárd maradékot és 0,1398 gr szabad szénsavat talált. A sótartalom egyenérték-százaléka a következőK 2.65, Na 14.78, Ca 20.65, Mg 58.76, Fe 0.49, AI 2.67, HO 2.67, Cl 4.66, S0

4 20.83, HCO3 71.84, Si0

2 0.0165%. Ez a sómennyiség ugyan majdnem kétszer akkora, mint a legtöbb európai tóé, de balneológiai és így a bőr szempontjából esetleg felhasználható tekintetben semmi jelentősége nincs. A Balaton vize nem mély, 3 és 11 méter között ingadozik, és így nagyon eltér a többi európai tótól (a Boden-tó maximális mélysége 252 méter, a Garda-tóé 346 m, a Como-tóé 420 m). A Balaton vizének ez a sekélysége lehetővé teszi, hogy egész tömegeben átmelegedjék és miután mélyebbről jövő áramlásai nincsenek, nagy hőmérsékingadozások sincsenek. Átlagos nyári 21—27° hőmérsékletével (felszínes vízrétegei nagyritkán 31°-ra is felmelegednek) mindig hidegebb, mint a bőr, és így ú. n. hűvös víznek tekintendő. A balatoni fürdőzéskor a hűvös víz hatására az elsősorban ért bőridegek közvetítésével a bőr hajszálerei, majd valamivel nagyobb erecskéi hamarosan összehúzódnak, kiürülnek, ami a bőr elhalványodásában nyilvánul meg, majd visszahatásként kitágulnak és helyet adnak a szervezet belsejéből odatóduló nagyobb vérmennyiségnek, ezért a bőr kipirul, A bőr kapillarisainak ez a tornásztatása anyagcserefokozó, hiperemizáló, edző hatással van a bőrre, ami nemcsak az egészséges bőrnek szolgálja javát, hanem fokozottabb mértékben érvényesül a különböző bőrbajok esetében is, és bizonyos mértékben magyarázatát adja az eredményes balneológiai hatásoknak. * A Magyar Biológiai Kutatóintézet 1941. évi évkönyvében megjelent dolgozat nyomán, az Intézet vezetőségének szíves engedelmével.