Hrabovszky Dávid: Néhány levelek Balatonról, és mellyékéről (Balatoni Füzetek 1. Keszthely, 1998)
gyon. 40 - A' harmadik a' Köv.-Eörsi 41 birtokosé, főkép Tek. 42 Jankovich familiájé. 43 Tengerre emlékeztető vitorlás hajók viszik itt az utast Somogyba, 's nagyon segítnek rajtok szélveszes időkben, midőn itt rendszerint 3 óráig tartván az áltkelés, a' szél erejétől elkapott hajóknak a' sík vizén tartalékjok nem lenne, 44 mint fenéknél, 45 a' hol szép idővel a' Kompokon 20 minutum alatt partot lehet érni, jóllehet itt az utasok többnyire magok kéntelenítetnek 1, 2 révész' ügyelése alatt a' hajót hajtani. 46 Hogy ezen Révnél az igazi Balaton végződik, kilátszik onnét is, hogy a' tó egy részének Sió-Foknál ez előtt 4 esztendővel történt letsapolása után, 47 mellynek nyomai a' víztől még nem régen szabadult más színű partokon jól meglátszanak; nem igen szélesebb, mint a' Pozsonyi Duna; feneke pedig tsak a' közepén, mintegy 10 öl 48 szélességre, el nem érhető az 40 Általában ott működött komp, ahol mindkét parton azonos volt a tulajdonos (Tihany és Szántód a bencéseké). Akaii és Őszöd között a II. világháborúig járt kisebb komp, mert mindkét terület a piarista szerzetesrendé volt (Sági-Zákonyi, 1974. 153.) 41 Köv-Eörs = Kővágóörs 42 Tek. = tekintetes 43 A kővágóörsi rév tulajdonképpen a fülöpi (Révfülöp), amit már a középkorban is használtak. A törökkorban Fülöp falu elnéptelenedett. A kompjáratot 1752-ben indították újra Fülöp puszta és Boglár között. Egy időben Rendes és Boglár közölt is járt komphajó (részletes adatok: P. Miklós T. 1994.) 44 a' sík vízen tartalékjok nem lenne = szélcsendes időben nem lenne tartalék segítség, mint Fenéken, ahol maguk az utasok is hajtják a kompot. 45 fenéknél = a Keszthelytől délre lévő Fenékpusztánál 46 A fenéki átkelőt már az őskorban, a római korban és a középkorban is használták. A 18. század második felében a Festeticsek építették ki, és üzemeltették folyamatosan. A távolságokra vonatkozóan Id. a 93. oldalnál írottakat. A révészek gorombaságára Kövér J. vörsi plébános is panaszkodott (idézi Tóth L. 1965.). 47 A Sió és a Sárvíz vízrendezési munkálatait és a siófoki malom lebontását követően az 1822-ben megnyitott Sió csatornán nagy mennyiségű vizet eresztettek le (Sági K. 1968.456.) 48 mintegy 10 öl = kb. 20 m