Hrabovszky Dávid: Néhány levelek Balatonról, és mellyékéről (Balatoni Füzetek 1. Keszthely, 1998)

evezővel. - Szoktak ezen kivűl Szigligetnél is,

49 leginkább a' Birtokos Uraságok dolgában áltjárni. Veszedelmesnek már ezen áltjárásoknak egyikét se mondhatni, kivált miolta a' vitelre rendes hajók jobb karba hozattak, 's vitorlákkal igazgattatnak. Régi szerencsétlenség a' monda szerint, hogy a' Köv. Eörsi vízen egy tsapat Somogyba indult arató rettenetesen belé veszett.

50 Altaljában véve a' Szálai rész sokkal magasabb, 's szép sikság terűi el innét szemeink előtt az általellenben fekvő Somogyi parton, mellynek éjelenként imitt amott lobogó, sokszor szerentsét-( 88 )len tüzei rémítő szép fénnyel világosítják a' vizet. Mélysége annál nagyobb a' Fertőénél, melly egyaránt mindenütt 2, 2 1/2 öl. Öt, hat ölnyire mutathat többnyire feneket a' mérőszer,

52 azonban vágynak sokkal mélyebb helyek is. - így p. o.

53 Tihany körűi 12-24 A Szigliget-Fonyód közti hajókapcsolatot több forrás is említi. Ez addig üzemelt, amíg a Tóthi Lengyel család mindkét helységben birtokos volt (Sági-Zákonyi, 1974. 153.) 50 1 796. július 9-én 60 aratómunkás akart átkelni a déli partra. A túlterhelt hajó viharba került, felborult, és 58-an életüket veszítették (P, Miklós T. 14.) 51 2, 2,5 öl = kb. 3,8-4,7 m 52 Az 5-6 ölnyi = kb. 9,5-11,4 m átlagmélység mindenképp túlzásnak tűnik, hisz ebben az időben nagyjából a maival azonos lehetett a vízszint magassága (Sági K. 1968. 456.) és a keleti medencében alig haladja meg a 4, a Tihanyi félszigettől nyugatra pedig a 3 m-t a mai vízmélység. 53 p. o. = példának okáért