Hrabovszky Dávid: Néhány levelek Balatonról, és mellyékéről (Balatoni Füzetek 1. Keszthely, 1998)

tsak nem mindenütt egyarányú szélességét. Az Eörs

36 és Sió-Fok között 9000; Tihanynál 1600; ezentúl mintegy 4000, Szigliget körűi ismét szélesül.

37 Az egésznek formáját egy Czápa haléhoz lehetne hasonlítani, mellynek tsudás, testénél szélesebb négyszög formájú feje a' Tihanyon felül Kenéséig való rész; szűk nyaka a' Tihanyi szoros meder; testéhez tartozó farka a' Fenéktuli szakadékok. Szokottabb áltjárások

38

: a' Tihanyi, Akaii, Kővágó-Eörs-Boglári, és Fenéki. Az első, a' T. T. Benedek Szerzeté.

39 Ez a' szorult partok miatt igen mély, 's ámbár az áltjárás 1/2 óránál nem igen később, úgy hogy tsendes időben a' túlsó partról -( 87 )nem tsak a' kutya ugatás, hanem a' beszéd is ált hallik, még is a' hajót ollykor meghányja. Ez a' kis tenger szoros gátolja a' Tihanyi félszigetnek további terjedését, melly egyéberánt a' Balatont két kissebb tavakra osztaná. - A' másik áltjárás a' T. T. Piaristáké, a' kiknek Akaiiban egy külföldön tanúit hajós mesterjek vaEörs = Alsóörs A szerző nem adja meg a mértékegységet. A távolságok lábban mérve túl kicsik, ölben túl nagyok, feltehetően lépésben ( 1 lépés=3 láb=0.948 m) számolt, hisz a méterrendszert Magyarországon még nem vezették be. áltjárások = átjárók A Tihany és Szántód közötti révre a kora Árpád-kortól vannak írásos adatok, amelyen 1927 óta közlekedik motoros komp (Sági-Zákonyi, 1974. 153.)