Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)

keszeg (Abramis brama L.). Vízfenéken turkáló mindenevő, 2 kg súlyt is elér. A compó, vagy cigányba/ (Tinea tinea L.) a mocsaras környezet jellegzetes hala, amely lassan növekszik. Tavunk átalakulásával kapcsolatban egyre gyakrabban akad a sporthorgászok horgára. Ezüstös bálin (Blicca bjoerkna L.) húsa kiváló ízű. Mivel nagyon lassan nő, ötödik életévében is alig éri el a zo cm hosszúságot és a 0,5 kg súlyt, tömeghallá nem válhat. Vízszéli növényzet közelében a mélyebb helyeket kedveli. A ponty (Cyprinus carpio L.) hazánk legfontosabb gazdasági jelentőségű, békés természetű hala. Iszaposfenekű, felmelegedő vizeket kedveli, amelynek fenekén szívesen turkál. Mindenevő faj, amely kora reggel és este jár tápláléka után. Nappal a vízinövények közé húzódik, vagy a sekélyebb vizekben melegszik. A Balaton legértékesebb halai a ragadozók közül kerülnek ki. A balatoni süllőt, vagy fogast (Lucioperca lucioperca L.) a közvélemény a legkiválóbb húsú halnak tartja. Súlya a 10 kg-ot is elérheti. A kemény, homokos, vagy köves talajú vizeket kedveli. A közvélemény a kisebb példányt süllőnek, a nagyobbat fogasnak tartja, a halászok csak fogasról beszélnek. Napjainkban a Balatonban is mesterségesen keltetik ikráját és az ivadékot nevelőkben védik. A kősüllő (Lucioperca volgensis Gmelin.) eredetileg a Fekete-tenger környéki vízrendszerek lakója volt. A Balatonban 2 kg-nál nagyobbra nem szokott nőni. Jóízű húsát kedvelik. A leső harcsa (Silurus glanis L.) hazánk legnagyobb csontos hala. Néha 250 kg-ra is megnő. Csendes, mély vizeket szereti. Nappal a fenéken lapul és éjjel vadászik. Húsa, amíg nem túl öreg, kiváló és szálkátlan. Vizeink legfalánkabb ragadozója a csuka (Esox lucius L.), zsákmányát lesből támadja. Gyakran a nála alig kisebb csukát is felfalja. Gyorsan nő, húsa jóízű, de szálkás. A pontyfélék családjának egyetlen nálunk élő ragadozó hala a ragadozó őn (Aspius aspius L.), amit ííelytelenül balinnak is neveznek. Elég gyorsan növekszik, a Balatonban a 8 kg súlyt is eléri. Mivel a fogassal és süllővel azonos a tápláléka, szükség esetén gyéríteni kell. Fehér húsa száraz és szálkás. Az angolnát (Anguilla anguilla L.) újabban telepítették a Balatonba. Tavunkban nem szaporodik. Húsa kitűnő, szálkamentes. Éjjeli ragadozó. A csapó sügér (Perca fluviatilis L.) nagyon szapora és kártékony faj. Általában 2 m vízmélységig vízinövények sűrűjéből lesi az apró ivadékhalakat, amelyek közt nagy pusztítást végez. A halikrákban is nagy kárt okoz. Húsa jóízű, de nálunk 0,5 kg-nál nagyobb súlyt csak ritkán ér el.