Dr. Dornyay Béla: Keszthely-végvár a törökvilágban (Keszthely, 1935)

kintetben volt fontos Keszthely életében, hanem azért is, mert ez a ferences-telep a rettenetes törökvílág beálltával, főleg azonban és hihetőleg Veszprém 1552. évi elfoglalásával kezdődően, lassan de foko­zatosan, tem plomerőditménnye^ sőt való­ságos várrá alakult, amely nemcsak Keszt­hely polgárainak személyi és vagyoni vé­delmét látta el, — tegyük mindjárt hozzá teljes eredménnyel, — hanem mint a sztratégiailag nagyon fontos Kanizsa elő­védje, nagyobb magyar területeket is vé­dett, így nemcsak helyi, de országos je­lentőségűvé főleg avval vált, hogy tudo­másom szerint, ezt nem bírta a török el­foglalni, akárcsak a szomszédos Szalavárt, Szigligetet, Tihanyt sem ! Keszthelynek ez az egykori vára lé­nyegében, fő épületeiben, mais áll, bár az várnak ma már éppenséggel nem mondható. A török időkben sem volt az a szó szoros értelmében vett vár, hanem csak afféle templomerőd, vagy erődített kastély, meg­erősített kolostor, voltaképpen palánk, ahogyan az ilyesfélét annak idején nevez­ték. Keszthely végvárának történetéről keveset tudunk, De már 1856-ban írt egy rövid kis cikket Rath Károly „Keszthely mint végvár" cimmel az

Next

/
Thumbnails
Contents