Dr. Dornyay Béla: Keszthely-végvár a törökvilágban (Keszthely, 1935)

Értesitó 52—56 II." alcímmel. Ezt á kisS&ket, — rövidsége és a címben jelzett tárgyra való tekintettel, de meg nehéz hozzáférhetősége miatt is, — teljes egészében itt Közlöm : „Kanizsa megvétele után, az ez ellen vetett végházak egyikévé tétetett Keszthely is s ily formán végvárrá lett. Kutatásaim folytán eddig még csak következő néhány parancsnokaira akadtam : 1620. évben Igaly István, mint keszthelyi vajda is említtetik a győri káptalan egyik oklevelében. 1634. jun. 17. tartott Győr vármegyei gyűlés jegyzőkönyve említi Ákosházi Sárkány Miklóst, mint keszthelyi kapitányt, 1671. a keszthelyi kapitány Babolcsay Ferenc volt, neje pedig Rumy Kata, (rnó^a Taund család által gr. Eszterházy Kázmér'©Uen folytatott zálogváltási pör egyik okleveléből tűnik ki. 1676. évben a keszthelyi kapitány „Tekintetes és Nagyságos Bakács Sándor" volt (Győr vár-megyo levéltára). Hason lag 1695. évi ápril. 12. is Szent-Györgyvölgyi Bakács Sándor, mint keszthelyi főkapitány említtetik, Keresztúri Mihál pedig keszthelyi vajda (alhadnagy) volt. Kútfőm Felső-Zsid

i (Zala vármegyei helység) úrbéri pöre a győri káptalan ellen, Jn'íllönöspn,^ „P0

r 49?^ lapp. \ Ez&o a multak némi felvilágosítására vonatkozóNadataimat vegye szívásén a 4

) X. füzet, p. 307 - 308.