Dr. Dornyay Béla: Keszthely-végvár a törökvilágban (Keszthely, 1935)
cesek nem maguktól jöttek, vagy pláne nem tolakodtak be Keszthelyre, hanem csakis a földesúr hivására, vagy legalább is engedélyével. Ha 1386-ban már kolostoruk és templomuk épül a mai helyén, viszont ugyanakkor eltűnik lelki szemeink elől örökre a Szt. Lőrinc-kápolna, a hozzá tartozó ingatlanokkal együtt, abból természetszerűleg csak az következhetik, hogy ezt a Szt. Lőrinc-kápolnát, mint bizonyára alkalmatlan és kicsiny, esetleg roskatag, vagy rongált állapota miatt is meg nem felelő épületet, — ferenceseink a Laczkffyak segítségével, vagy legalább is beleegyezésével, lebontották és helyébe épitették fel 1386 táján a máig meglevő kolostorukat és templomukat is, melybe azután a szerencsétlen véget ért alapitójukat is eltemették ! Nevezzük tehát ezt az egész területet, mely a XIV. századbeli Keszthelynek a déli végén állott ^esaligha a közepén ! mint azt a mai karmeliía^temiplom analógiája is mutatja, melyet par s év múlva már jóval túlhaladtak a kifelé (keiét felé) terjeszkedő polgárság ujabb építkezésed!) és amelyre 1386 táján már az uj ferences telepet épitették, — könnyebbség kedvéért, egyszerűen csak Szentlőri ncdombnakEz a Szentlőrincdomb és környéke azután nemcsak hitéleti és kulturális te'
