Gyulai Ferenc - Petánovics Katalin: A Balaton természeti képe. A láp haszna (A Balatoni Múzeum Állandó Kiállításának Katalógusai 1. Keszthely, 1990))

A Balaton természeti képe

híg, vagy sűrűn folyó. A vízgőzben és gázokban szegény láva tömött. A gázok buborék alakjában távoznak el, ezért nagy gáztartalom esetén a láva lyukacsos, hólyagos lesz (3). A bazaltkitörések gyakran robbanásszerűek voltak, a magma nagy gáznyomása hevesen lökte ki a kürtőn a lávát, sőt a már előzőleg megszilárdult részecskéket is. így keletkezett a tufa (1) és a vulkáni bomba (4). A lehullott és összecementálódott finomszerű törmeléket nevezzük tufának. A rétegvulkán tufa és láva váltakozásából épül fel. A kürtőn kirepült láva a levegőben jellegzetes alakot vett fel. Ezeket az orsó, vagy csepp alakú nagyobb testeket nevezzük vulkáni bombának. A hirtelen lehűlt külső kéreg gyakran megrepedezett. A szilárd törmelék összecementálódásából keletkezett a vulkáni breccsa. A magma gyakran a mélyebb rétegek kőzeteinek darabjait is felhozta a felszínre, így került a Tihanyi-félsziget bazalttufájába permi vörös homokkő. Az eredetileg egységes kémiai összetételű, alkálifémekben (pl. nátrium, kálium) dús, bazaltos magma különböző mellékkőzeteken nyomult keresztül. A mészkő, vagy agyagos, homokos kőzet megváltoztatta a magma kémiai összetételét, főleg annak vízgőz- és széndioxid-tartalmát. Ezért különböző kémiai és ásványos összetételű kőzetfajták keletkeztek. A bazalt üregeiben gyakoriak a zeolitok (2). A zeolitok olyan szilikátásványok, melyeknek kristályrácsában a szilícium, oxigén, alumínium és nátrium vagy kalcium úgy helyezkednek el, hogy tágas üregeket fognak közre, melyekbe vízmolekulák épülnek be. A zeolitok a bazalt olyan részein keletkeztek, ahol a láva az agyagra folyt. Az agyag nagy víztartalma a magmától felmelegedve 100 °C körül elbontotta a bazalt földpát ásványait és belőlük zeolitok képződtek. A bazalt üregeiben CaC0

3 összetételű kalcit kiválás is gyakori. A bazalt oszlopos elválása, azaz a „bazaltsíp" (31) képződése a láva kihűlésekor fellépő feszültségek hatására ment végbe. Az összes kőzet között a bazalt a legnagyobb nyomószilárdságú. Nem hasad, nagyon apró ásványokból áll, amelyek nem tudnak kihullani. Ezek a tulajdonságok teszik alkalmassá útkövezésre. A kúp és csonkakúp alakú bazalthegyek nem vulkáni kúpok, hanem másodlagos formák. A kiömlő láva ezeken a helyeken megvédte a lepusztulástól az alatta levő laza kőzeteket. Az egyes lávatakarók között azonban a szél és a folyóvizek lepusztították a pannon üledéket, ezért ma a Badacsony, Gulács stb. kúpként emelkednek ki a térszintből. „Tanúhegyeknek" azért nevezzük őket, mert róluk az egykori síkság magassága olvasható le. A vulkáni tevékenységnek számos utóhatása van. A vulkáni működést követő kovasavas melegvíz-feltörések hozták létre a tihanyi gejzírkúpokat. A mintegy száz gejzírkúp közül leghíresebb az „Aranyház". A tihanyi Forrás-barlang pliocen eredetű, hajdan működő gejzír alkotta üreg. A cserszegtomaji kútbarlang 52 m-rel a föld felszíne alatt található. Vízszintes síkban alakult ki termálvíz hatására ko vasod ott pannon kori homokkő és triász dolomit határán. A hévízi Forrásbarlang a tó vízszintje alatt 40 m mélyen dolomitra települt homokkőben nyílik. Innen tör fel a reuma bántalmakat gyógyító híres vize. Könnyűbúvárok hozták fel a barlang aljzatáról a vastartalmú markazitot (17). A gyógyhatású szénsavas ásványvizek is vulkáni utóműködés hatásaként törnek fel a mélyből. Ilyenek a fonyódi, kékkúti, csopaki, balatonfüredi ásványvizek, a pálkövei, badacsonyörsi, nemesgulácsi savanyúvizek, valamint a múltban híres vérkúti vasas és szénsavas víz.