Gyulai Ferenc - Petánovics Katalin: A Balaton természeti képe. A láp haszna (A Balatoni Múzeum Állandó Kiállításának Katalógusai 1. Keszthely, 1990))
A Balaton természeti képe
A Keszthelyi-hegységben található mészkő a dolomitnál fiatalabb, tengeri üledék. Anyaga kalcium-karbonát (CaC0 3 ). A bányászott mészkövet építkezéseknél használják fel. Az égetett mész készítése régóta ismert és általánosan elterjedt eljárás. A triász záró tagja a dachsteini tömbös mészkő, amely Szőc, Úrkút, Eplény vonalában található. Kiváló szobor- és lapanyag. A triász időszak végén az amúgy sem mély tenger elsekélyesedett vidékünkön és a Balaton északi partja szárazra került. A tenger nagyjából Sümeg-Ajka vonaláig ért. A Bakony-hegység helyét tenger borította. A jura kori képződmények több helyen a külszínen is láthatók, így Sümeg, Úrkút, Eplény, Zirc és Bakonybél térségében. A sümegi Hárskúton található mészkőben egysejtű állatok (Radiolariák) vázából képződött tűzkő fordul elő. A kor jellegzetes élőlényei voltak a külsővázas lábasfejűek (Ammonites sp.) (14). Úrkút és Eplény környékén jelentős mennyiségű mangánérc található, amely a földtörténeti középkorban savanyú tengervízből vált ki. Régen csak az oxidos mangánércet tudták felhasználni, ma már a karbonátosat is feldolgozzák. Az oxidos ércből szénen hevítve fémmé redukálódik a mangán. Nagy olvasztókban, vagy elektromos kemencékben állítják elő. A kréta kor első harmadában az előző időszakhoz képest a tenger partvonala alig változott, jobban hasonlított azonban egy tengeri mocsárra. A Balaton felvidéke továbbra is szárazulat volt. Ezért nem találunk itt a jurából és a krétából származó képződményeket. Sümeg térségében viszont szép rétegsort találni. A sümegi várhegy kréta kori mészkőből áll. A középső kréta időszakban a tenger visszahúzódott. Az egykori tenger jelentős részeit mocsári és szárazföldi vegetáció foglalta el. Belőlük keletkezett az Ajka környéki barnakőszén. Elvétve szénbe ágyazódott borostyánt is találni itt. A régmúlt idők kövült fenyőgyantáját ajkaitnak (6) nevezzük. Az éghajlat fokozatosan melegedett, a táj sivatagivá vált. Erről beszélnek a Sümeg-vidéki vöröstarka agyagok A felső kréta időszakában lassan nedvesebbé vált az éghajlat. Melegégövi mocsár alakult a sivatag helyén. A mocsaras vidék később évmilliók múltán újra sekély vizű tengerré változott. Az ősi tenger gazdag állatvilágának egy részét kövületekből ismerjük A sümegi kőbányából tengeri algák, magános korall (Cyclolites sp.) (10,13), telepes korallok, tengeri sün (Echinoides sp.) (1,4), kagyló, (Hippurites sp.) (7) és ősteknős kövületei kerültek elő. Sümeg, Nyirád, Szőc és Halimba térségében hatalmas bauxitmezők találhatóak (10). A magyarországi bauxitok a kréta és az eocén időszakban keletkeztek. Ekkorra fejeződött be az alumínium-hidroxid tengerfenéki kiválása. A mai bauxitkincsünket azonban gyakran áthalmozva találjuk, ami egykori sivatagi időjárásra utal. A mérsékelt égövi bauxit mindig mészkő és dolomit karsztosodott felületén található. A kőzetek mállásából keletkező anyag alumínium tartalmú szilikátásványokból áll. Erősen savanyú közegben az alumínium oldatba megy. Ebből az oldatból lúgos közegben, vagyis mészkő és dolomit felszínén az alumínium kicsapódik. A bauxit túlnyomórészt alumínium-hidroxidból áll. Ilyen a hidrargillit, böhmit és diaszpor. Ezen ásványok aránya és a szennyezés mértéke szerint különböző bauxittípusok különíthetők el. A bauxit vörös színét a benne található vasoxidok adják. A bauxit az alumínium érce. Részben külszíni fejtéssel, részben mélyműveléssel termelik ki. Nagy mennyiségű karsztvizet kell ilyenkor elszivattyúzni. Az elszivattyúzott karsztvíz a környékbeli települések, így Keszthely ivóvíz-hálózatába kerül. Sajnos a vízszintcsökkentésnek súlyos mellékhatásai is vannak: miatta száradt ki a híres tapolcai Tavasbarlang, csökkent és ezzel együtt hűlt a hévízi tó gyógyvizének mennyisége. A bauxitot pörkölik és nátrium-hidroxiddal kezelik. így keletkezik a vörösiszap
