Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Borbás Vince: A Balatonmellék örökzöldjei

2.9 s vén korában ritkán s csak kedvező kelyen hajt virágot és érlel gyümölcsöt. A fagy alfa meg a cserfa gyakran kitelelő lombjával mintegy az örökzöldből való visszahanyatlás, mind a kettőnek van valóságos örökzöld testvére is. A cseppmeggy (Prunus pumila h.=Pr. chamaecerasus Jacq.) levele kemény bőrnemű fénylő, mint akármely téli zöld. A török meggy (/V*. mahaleb), valamint a sóskafa is ilyen levelű. A vízi örökzöldekről ismételt és ujabb vizsgálatok nyomán külön kell értekezni. (Lásd előbb id. munkám 45—46. old.) Az örökzöld már nagyon régi lakosa a Balaton mellékének. Mai ismeretünk szerint két helyről ered : a tropikus vidékről, meg a havasról. Az örökzöld fa, cserje és iszalag, a minő vidékünkön kevés, amonnan, nevezetesen Kelet-Indiából való, az örökzöld fű leginkább havasi leereszkedés. Hogy valóban Kelet-Indiából származott volna, bizonyosan meg nem mondható, nem a szó szoros értelmében kell venni, inkább az arra felé visszahúzódó .vegetatió rokonságának a maradéka. Kelet-India az óvilági művelődés ősfészke s a művelődése terjedésével hasznos termékei s örökzöld fái is Európa felé vonultak és kiváltképpen a földközitengermollék tájképét alakították át. A mediterrán flórának a fák sempervirentiáját különös kitüntető jelleméül tulajdonítják, de egy része, kivált a babérfa, olajfa, a citromfa, meg a narancsfa, mint sok más gyümölcsfa, a kultúrával jutott ide, s azután elszaporodott. A faültetés Európa déli részének tájképét is tetemesen átalakította. Abbazziát rendesen a babérligetjével festik és dicsérek s valóban örökzöld bodorka (Jísp/en/urn onopteris) is nő alatta, de ez a babérral szorosan nem kapcsolatos, ujabb oda telepedés, vagy a babérligetet ültették föléje. Ez a liget itt az idegen lombos fa övében kicsiny s növónygeografiai szemüvegen át vizsgálva, eredetinek itt általában nem becsülhető, hanem kétségtelenül ültetett. Ha ezeket az örökzöldeket a mediterrán flóra jelleméből kirekesztjük, fás növényeinek sempervirentiája korántsem lesz olyan kirívó. Maradnak még örökzöld fái és cserjéi, de lehet, részök itt lételót szintén a kultúrának köszöni. Ezeket, hogy tárgyunktól messzire el ne térjünk, tovább nem bolygatjuk.