Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Borbás Vince: A Balatonmellék örökzöldjei

Felmerül azonban a kérdés, a Balatonmellék örökzöldjei honnan valók ? Könnyen a hozzánk közelebb levő mediterrán flórára gondolhatunk, talán innen juthattak a Balaton mellékére. A fiumei magyar területről hozzánk nem juthattak, mert a Természettudományi Közlöny 1883. 130. old.l) magam magyaráztam, hogy a fiumei öböl táján s az egész horvát tengerparton az örökzöld növények öve nagy darabon még szabad, illetőleg alig van valami nyoma. Ezen a vidéken a kultúrát követő befásításnak s az örökzöldek ide ültetésének csekély, vagy semmi nyomát nem láthatjuk a Karszt kőtengere fölött. A már emiitett mediterrán beültetéseket is figyelemre méltatva, szembetűnőbb az örökzöldek száma Trieszt flórájában. Jtfarcheseffi, „Flora di Trieste" (1896—97) XL. old. csak a mirtuszt, phyllirea variabi/is-t, Cisfus saivi/oi/us-t, Viburnum tinus-t, Xaurus nobilis-t, Quercus iíex-et, a Juniperus oxycedrus-t meg a J. macrocarpa-t, Rosa sempevirens-et, Snji/ax aspera-t, Capparis sp/nosa-t, meg a Sa/via officina/is-t, a füvek közül pedig a Rubia peregriqa-t, Jlsparagus acutifolius-t és jj. scaber-t, a Ruscus aculeatus-t, Jeucrium fiavum-ot említi. freyn a Flora von Süd-Istrien (1877) 8—9 old. Póla vidékéről még az Erica-t, az itt télizöld fagyalfát, szederfajokat, pistacia fenf/'scus-t, Cistus monspe/iensis-b, })uxus senjpervirens-t, a Spartiurn iunceurq levéltelen. zöldellő szárú cserjét, (melyből egy bokor 1891. még Balaton-Füred mezőin is volt, mint kultúra maradéka) a Xonicera implexa-t, meg a J{edera-t adja hozzá. Mindössze nem nagy szám, de az örökzöld nem is sokféleségével, hanem egy-egy fajnak sereges megjelenésével szokott hatni. Trieszt ós Póla örökzöldjeivel a Balaton mellékén csak a kitelelő szeder, meg a fagyalfa, a Ruscus acu/eafus, meg a borostyán közös, a többi ellenkező eredetre vall. Az örökzöld másik származó helye a tropikus, valamint a mediterrán vidékkel ellenkező havas, valamint a sarkvidék, míg Alföldünkön meg az orosz steppén, mely a nyár melegére nézve a mediterrán vidék forróságával jobban összevág, a sempervi1) Az örökzöld növények övének megszakadása a fiumei öbölben. Az österreichische botan. Zeitschr. 1883, 304. old.