Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Cholnoky Jenő: A Balaton hullámairól

Ez röviden a hullám születése, élete és halála. De élete nem múlik el nyom nélkül. A hullámok dolgoznak és néha hatalmas munkát végeznek, amely eltörülhetetlenül fel van jegyezve a Föld történelmének nagy foliansában, a geológiai képződmények beszédes lapjaira. A mikor a viz egészen csendes, figyeljük meg a fenék homokját ott, a hol még a viz elég siker, hogy át lehet rajta látni a tó fenekére. A homok nem fekszik simán, hanem finom apró ráncokba van szedve, olyanforma redők, vagy fodrok borítják, a milyeneket a futó-homok felszínén látunk. Csakhogy amíg a futóhomok fodrai egyoldalúak : az egyik lejtőjük lankás, a másik meredek, addig a tó fenekén látható fodrok szimetrikusak, mindkét lejtőjük egyforma. A futóhomok fodrocskáit a szél egyirányú mozgása csinálja, a tó fenekén látható fodrokat a hullámzás okozza és pedig a mint tudjuk, a hullámok a fenéken csak ideoda való mozgásból állnak. Ez a szabályos lóbálózás okozza a fodrokat. Igen régi tengeri rétegek között, kemény homokkővé válva szintén megtaláljuk a hajdani viz alatti homokrétegeket : felszínükön még most is ott vannak ezek a kis fodrok, kőkeménnyé merevedve, mint örök, kőbe vésett jelét a hajdani hullámzásnak. Honnan került a tóba az a sok homok, a mi különösen a déli partok mentén olyan kellemessé teszi a fürdőket ? Azt hiszem minden olvasóm látta már azokat a meredek partokat, a melyek Kenése, Akarattya, Aliga, Gamásza körül, aztán meg Földvár, Szemes, Fonyód és Borény körül emelkednek a tó szélén, alig hagyva helyet a Déli-Vasutnak. Ezek a meredek partok azt tanúsítják, hogy hajdan a szárazföld messzebb benyúlt a tóba ezeken a helyeken, mint ma. A tó vize azonban megtámadta a partokat, alá mosta s azok omladozni kezdettek. A leghatalmasabb eszköze a tónak ebben a nehéz munkában éppen a hullámzás, a mely megőrli, szétpusztitja a meredek falak lábát s a szótszedett anyag törmelékét, a homokot, messze beviszik a hullámzás által keletkezett áramlások a tó belsejébe. A hullámzás által okozott heves vizszinváltozások, a melyeket a keszthelyi önműködő vizjelző mutatott ki, szintén nagy jelentőségű tényező a partok alámosásakor. Ezenkívül még az abszolút vízállás-változások, a jég-, az esŐ- és hóvíz is hozzájárul a partok pusztulásához. A leomlott anyagot aztán még dühösebben, még nagyobb