Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Lóczy Lajos: A Balaton télen

és ezért egyik földnyelvtől, előfoktól a másikig terjednek a kiterjedő jég összegyürődései. Nem csak az öblök előtt, hanem a szemközt fekvő tómegszorulások között is, keresztben a tó hoszszára nem talál sik helyet a kiterjedő jég és egymásra türemlik. A —2——1 fokról 0 fokra fölmelegedő jég a 10 km. átlagos szélességű keleti tórészben 1*20—42 m. kiterjedést okoz. Verőfényes nappalok délelőttjén 10—11 óra tájt, különösen nagyon hideg éjszakák után a napsugárzás a jeget hirtelen fölmelegíti. A kiterjedő jég ágyuszóhoz hasonló dörgéssel, a meddig a szem lát megreped : a sima jégtáblán egy rögös jégbarázda vonul végig a tihanyi templom alól, az arács —b.-kövesdi part Tüskéspart nevü fokáig, innét a kerekedi öböl előtt a Szerdahelyi körtefákig és Alsó-Örsig. Mintha mélyen járó ekevas vetette volna föl a fagyos rögöket. Ez a jégbarázda a part felé domborodó ivekben a tó nyílt részétől keríti el az öblöket. A Tihanyon túli hosszabb, de keskenyebb tórészben is hasonló elrendezésben támadnak a jégkiterjedés okozta rögös barázdák. Ott is az öblök előtt vonulnak és a tihanyi part közelében Szántód felé a szorost elkerítik. Badacsonytól pedig Szigliget előfokát, a Szent-Mihályi kápolna sziklás félszigetét érintve, a keszthelyi gőzös-molónak vág az északi part fővonala. Nem csak Tihany és SzántódZamárdi között, hanem Alsó-Örs ós Siófok, valamint Boglár — Révfülöp között, nemkülönben Badacsony és Fonyód között is minden évben támadnak feltorlódott jégbarázdák az egészen befagyott tavon, de csak akkor, ha verőfényes tiszta nappalok vannak. Ezek a tó hosszára keresztben álló jégtorlódások, melyek a legkeskenyebb tórészletekre esnek, nem oly szabályosak, mint az öböl előttiek. Azt is megérthetjük, miért nincsenek a somogyi és veszprémi sekély partok közelében a jégen nagy torlódások. Olyan sekély itt a víz, hogy a jég mintegy a fenéken ül és az egyenletes vonalban elnyúló parton mindenütt egyenlő támasztéka van. A kiknek alkalmuk volt a jégtorlódás keletkezését közelről látni, ugy irják le azt, hogy a jég előbb boltozatosán földuzzad, azután nagy durranással végighasad ; a hasadáson aztán az egyik jégperem a másik alá csúszik. Eleinte nem nagy az összehúzódás látható mértéke ; a hasadás mentén azonban folyvást recseg, ropog, egymásra halmozódik a jég és 1 — 2 m. magas jégtorlasz nő fel, ha a verőfény napokig tart. A felmelegedő jég kiterjedése következtében ekként kelet-