Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Dr. Lóczy Lajos: A Balaton télen

jük, hogy ezeknek a tó hosszanti tengelyére azért kell merőlegesen irányítva lenniök, mert a hosszanti tengely mentén nagyobb összege van az összehúzódásnak, mint a sokkal rövidebb reá merőleges irányban. A tátongó hasadékok helyzetét is megértjük, ha azok kiinduló pontját megkeressük, mely rendszerint megszükülésekben és előfokoknál vannak, igy Alsó-Örsnél, Kövesd alatt, Akaiinál és Révfülöpnél. Hasonlóan az összetöredező üvegtáblához, melyen onnét indulnak ki a hasadások, a hol a tábla legszorosabban van a keretbe erősítve : a parti előfokokból indulnak ki a nagy repedések a jégtükrön is. Ezek a nyilt hasadások nem veszélyesek, az ember bátran átlépheti, a ló átugorhatja őket, mert peremük éles és kemény. Aztán meg nem is maradnak sokáig nyitva; bennük a hígviz ,.harnyásodik" csakhamar megfagy ós fehér levegőbuborékokkni teli jéggel összeforrad. A hasadókok jege ép ugy, mint a színültig teli palackban megfagyó viz kiemelkedik a yizszinéből és magasabb, forradásos, fehér jéggel tölti ki a hasadékot. A jég nem csak lehűlni képes, hanem föl is melegszik, ha megsüti a nap, vagy nagyon hirtelen fölmelegszik az idő. A hideggel meghasadt és a hasadékokba nyomuló \iz megszilárdulása következtében ismét összefüggővé vált jég nappali verőfényben —2 7 fokról hamar 0 fokra is fölmelegszik. Mérésekkel konstatáltuk, hogy a napsugárzás a jégen keresztül is képes a vizet 1 — 2 fokkal fölmelegíteni. A fölmelegedő jég ugyanannyival terjed ki, mint a mennyivel összehúzódott lehűlés alkalmával. A kiterjedő jég a tó rövidebb tengelyének irányában van legnagyobb feszültség alatt, nyilvánvaló tehát, hogy a kiterjedés következtében beálló töréseknek és egyensúly megváltozásoknak a tó rövid haránt tengelyére kell irányulniok. Tulaj donképen a jégkiterjedés minden irányban feszültséggel jár, mely körkörös tómedencében a partot mindenütt egyenlő erővel nyomja és a jégtáblát a partok felé kiterjeszti. Ennek a nyomásnak az eredményét a somogyi és a kenései sekély partok egész hosszában láthatjuk. A jég rácsúszik e partokra, felszántja a füves partot hantokba, vagy pedig háztető alakú emelkedések keletkeznek a vizszóli jégen. Az északi parton az öblök közti előfokok ós földnyelvek szolgáltatják a jég kiterjedésének legközelebbi akadályait. Itt a jég az ő partfelé való nyomulásában szilárd támasztópontokba ütközik