Dr. Lovassy Árpád szerk.: A Balatoni Múzeum-Egyesület első évkönyve (Keszthely, 1903)

I. A Balatonra és vidékére vonatkozó szak-közlemények - Csák Árpád: Fenék (Mogentiana), ós területén az 1899. év folyamán teljesített első archaeologiai ásatásunk eredményének ismertetése

csak siettette abbeli elhatározásukat, hogy Fenéket megerősített hellyé tegyék. Fenék valóságos csomópont lett. A Sabariát (Szombathelyt) Sopianae-vel (Pécscsel) összekötő út Fenéken vezetett keresztül. Halicanum-ot (Alsó-Lendvát) Aquincum-mal (O-Buda.) összekötő út (Tapolczán, Nagy-Vázsonyon, Veszprémen, Várpalotán, Csákváron, Bicskén át) : szintén Fenéken vezetett keresztül; sőt Dunapenteléről (Intersica) Ságváron (Tricciana) keresztül, a Balaton somogyi part hosszában is vezetett ide egy-egy út. Hogy mi volt a neve Fenék pusztának a rómaiak idejében, az a tudósok által már sokat vitatott, de mindez ideig eldöntetlen kérdés. Némelyek szerint Mögen ti anae, vagy Mogentiana volt, mások szerint pedig Valeo-nak neveztetett. Sőt dr. Finály Gábor „Római utak a Dunántúl" cimű értekezésében még római voltát is kétségbe vonja. Éppen ezért, talán nem lesz érdektelen, ha tudósainknak ide vonatkozó nézeteit e helyütt közöljük ; ez által egyszersmind a Fenékre vonatkozólag kifejlődött irodalmat is legalább főbb részleteiben megismertetjük. Az utikönyvek közül, melyek a római birodalom úthálózatait ismertetik, a III-ik század elejéről származó Itinerarium Antonini tartalmaz Fenékre vonatkozólag adatot. Bél Mátyás egyik hátramaradt kéziratában, mely Szála megyével foglalkozik s mely kézirat az esztergomi káptalan könyvtárában őriztetik, a következőképen emlékezik meg Fenékről : Ultra arcem Szeg-ligeth 'oco ad lacum depresso, ct piano rudera visuntur, Castri cujusdam, si fundamenta aestimes, olim munitissimi. Fonnám habet Quadrenguli, amplitudine, quantum quadrantis horae transitus definiat ; hinc et illinc visuntur saxa, et ruinae nobilissimarum aedium ; laterculi coctiles, quibus muri instructi erant, latiores sunt paullo hodiernis, magisquo rubent, quam qui jam coquuntur. Totum loci spatium ambiunt valla et aggores fossis praecincti. Hungari vocant Fenékvár, quod fundum significat. At enim Románam fuisse urbem non forma modo, sed numi quoque imperatorum Romanorum crebro illic occurrentes subinnuunt. Nomen ejus genninum in tantis tsnebris haud licet indagere ; si calculus Antonini, quo XXX mille passus inter Sabariam et Mogentianam numeravit, stare