Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Néprajz - S. Laczkovits Emőke: Veszprém megye textilművészete. II. A halottas lepedők

42 NÉPRAJZ (pávás) lepedők képezik a legrégebbi csoportot. Ez a díszítőelem országszerte, sőt azt mondhatjuk, hogy az egész magyar nyelvterületen megtalálható hasonló funkciójú textileken.

40 Négyféle madarat figyelhetünk meg e lepedőkön és lepedővégeken: az egymást követő sormadarakat, amelyek a leggyakoribb ábrázolások, az egymásnak háttal álló és az egymással szembe forduló madarakat: utóbbiak lényegesen kevesebb alkalommal jelennek meg az első csoportnál, a repülő madarakat, amelyek esetünkben a legritkább ábrázolások. A madarak farka kétfelé ágazó (felfelé nyúló és lefelé forduló), csillagfejű virágban, leveles ágban vagy tulipánban végződő, de előfordul a farok nélküli madárábrázolás is. Ezeken kívül megfigyelhető még egy állatábrázolás is: egymás mögött haladó szarvasok. Az ábrázolásoknak ez a fajta általánosan megjelenő változata nem véletlen, szimbolikus jelentése volt korábban. Mindig ugyanazon textilféleségen láthatók. Pusztán az emlékezet alapján a jelképek feloldása alig-alig lehetséges. Rendelkezésre állnak viszont korábbi, hasonló ábrázolások, ahol ugyanazon állatok és növények is szimbolikus jelentéssel kerültek meghatározott célra használatos textíliákra: pl. a református úrasztali térítőkre. Az egyházművészetben is alkalmazott jelképektől nem választhatók el a keresztény közösségek szimbólumai, de nem választhatók el a kereszténység előtti jelképektől sem, amelyeket a népi hitvilág keresztény jelképekkel összekapcsolva őrzött meg. Nyárádi legidősebb adatszolgáltatók szerint a halottaslepedőkön látható sormadarak halottvezető vagy halottkísérő madarak.*

1 Elképzelésük szerint e textíliákon arra hivatottak, hogy a lelkeket a túlvilágra átvezessék. A madár a lélek jelképe. Az volt a kereszténység előtti időben is, s ezt a hitet a Szentléleknek galamb képében való ábrázolása csak megerősítette. Pl. sok helyen a halál beálltakor ablakot nyitottak, hogy a lélek kiszállhasson. Pünkösdkor pedig azért nyitották ki egykor az egész házban az ablakokat, hogy a Szentlélek berepülhessen, s átaljárhassa a házat.

42 A lélekmadár megtalálható a finneknél, Északázsia népeinél, de másutt is.

43 A madár, mint lélekszimbólum, általánosan ismert volt.

44 Bizonyára eredetileg a távozó lelkeket jelentette halottas lepedőinken is. Mindezeken túl a madaraknak egyfajta rendben való ábrázolása maga is jelkép. Kós Károly ék szilágysági kutatásaiból vált ismertté, hogy a madarak különböző elhelyezkedése mit is jelképez.

45 A leggyakoribb sormadaras minta az életet és elmúlást jelenti (aki megszületett, annak egyszer a minden élők útján el kell mennie, a végső adósságot előbb vagy utóbb le kell rónia), az egymásnak hátat fordító madárpár a halál jelképe, az elválást érzékelteti, míg a szembeforduló madarak a szerelmet jelképezik. Utóbbi talán fiatal halott lepedőjén lehetett. Mindezekről ma már aÜg tudhatunk meg többet. Az elszálló vagy repülő madár a távozó lelket szimbolizálja, míg a két lepedőn is előforduló vízfolyás két oldalán a fán ülő madárpárral a szilágyballaiak szerint: az életvize, két oldala pedig az evilági, de a túlvilágon is továbbélő szeretet, hűség jelképe.

46 Feltételezzük, hogy a két Veszprém megyei halottas lepedőt használók is azonos vagy hasonló jelentését tudták. A lepedővégeken megjelenő kakas (sokhelyütt kakasos lepedőnek is nevezik) a megtérés, a bűnbánat, a hűség jelképe a református szimbolikában, de a visszatérő reggeli fényt és a feltámadást is jelenti. Itt minden bizonnyal utóbbi jelentésében alkalmazták

47 A virradat, az ébredés, a feltámadás jeleként isinerik Kalotaszeg-szerte is.

48 Azonos jelentésű a páva. Göcsejből pelikános végű halottas lepedő is ismert, ahol a pelikán a Jézus Krisztus megelevenítette lelkeketjelenti.

49 A szarvas a sátánt megsemmisítő Jézus jelképe, de ugyanakkor lélekszimbólum is.

50 Ilyen jelentésében kerülhetett a halottas lepedőre. Az állatábrázolások mellett gazdag növényi díszítőelemek is megtalálhatók, mégpedig ugyanazon növényeknek a csoportja. Elsősorban a csillagfejű virág, amely magasra emelkedve inkább életfa. Ezenkívül: a virág, virágbokor, a tulipán, a rózsa, a gránátalma, a szekfü, a napraforgó, a levél és a leveles ág fordul elő általában e lepedők szélein. Természetesen nem együtt, együtt csak az úrihimzéses lepedőn. Az azonos növényi ornamensek csoportot alkotva tűnnek fel a fő mintán és más elemekből létrejött növényi csoport a széllezáró mintacsíkon. Mindezek ugyancsak jelképekként vannak jelen. Az életfa a halálra és az újjászületésre emlékeztet, jelképezi a földi és az égi közötti kapcsolatot.

5I A növényben végződő, hasonló megjelenésű madárfarok ugyanezt szimbolizálhatja (egyik ága felemelkedő-égi kapcsolat, másik ága lehajló-földi kapcsolat). A virág általános európai jelkép

5 2

, a szerelmet, az ifjúságot jelenti. Nagy gazdagságban jelenik meg a Bibliában is, az Énekek énekeben. Lükő Gábor szerint a temetéssel kapcsolatos kultikus tárgyakon a virág tulajdonképpen átalakult madárszimbólum

5 3

, azaz elnövényiesedett állatábrázolás, amely egyes esetekben némely textílián valóban megfigyelhető. Egy bezenyei (Mosón m.) horvát halottas lepedőn Ács Anna fedezett fel hasonlót.

54 Lükő Gábor szerint az elnövényiesedett madár a római katolikus, míg maga a madár a református közösségek díszítménykincsére jellemző elsősorban.

55 A jelenlegi adataink sajnos nem elegendőek ennek sem a bizonyítására, sem a cáfolatára. A virágok között leggyakrabban előfordulók: a rózsa, a tulipán, a szekfü. A gyümölcsök közül pedig a gránátalma. Úgy vélem, hogy nem külön-külön, egyedi jelentésükben alkalmazták őket a halottas lepedőkön, hanem együtt jelentették ugyanazt még akkor is, ha külön jelentek meg. Mint virág és mint gyümölcs, a halállal véget nem érő életet, az élet folyamatosságát, az újjászületést, a feltámadást hirdetve/ 6 Az ágak és levelek az elmúlás jeleiként kerülhettek e textilekre, azonban sohasem önmagukban, hanem virágokkal vagy madarakkal együtt. Az elmúlást szimbolizálva is mindig ott van az ábrázolásokban a remény: az újjászületésben, a feltámadásban való hit, amelyet így is közvetítettek a közösségek tagjaiknak. Hisz a halált nem az élet teljes megszűnésének, hanem az evilági élet végének és egy új élet kezdetének tekintették, a feltámadás reményében.

57 A geometrikus alakzatok közül a csillag, a pohár vagy kehely a leggyakrabban előforduló. Ezeken kívül, mint a fa vagy virág táplálója, megtalálható a szív is, a rececsipkés pávás lepedőkön pedig a kereszt (a madarak bóbitájaként). A csillag az égbolt, Isten dicsőségének, a kehely vagy pohár pedig Jézus vérének jelképe a keresztény szimbolikában.

58 Kérdés, hogy a halottas lepedők díszítményeként valóban ezt akarták-e kifejezni ábrázolásukkal? A szív a szeretetet jelenti

5 9 , a kereszt pedig krisztusi jelkép, a bűn fölötti győzelemé. Ez az élet igazi fája.

6 ° A színekre vonatkozóan gazdagabb helyszínen gyűjtött adatokkal rendelkezünk, főként Nyaradról, a Somló környékéről, valamint Erdélyből: a Szilágyságból, a Kis-Küküllő vidékéről, Kalotaszegről, a Barcaságból, sőt Moldvából is. A leggyakrabban alkalmazott színek: a fehér, a fekete, a piros, a rózsaszín, a sárga, a zöld és árnyalatai