Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Régészet - Székely Zoltán: Kora középkori települések a Székelyföldön (XI–XIV. szd.)

REGESZET SZÉKELY zoLTAN KORA KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSEK A SZÉKELYFÖLDÖN (XI-XIV. SZAZAD) A koraközépkori köznépi települések, a falusi lakosság életének a megismerése a román történetírás egyik legégetőbb kérdése. A történeti források erre vonatkozólag nagyon kevés, vagy egyáltalán semmiféle adatot nem szolgáltatnak. Erdély délkeleti részében, a Székelyföldön, a fennmaradt oklevelek mind későbbi időből származnak, s így e terület korai településeire vonatkozólag felvilágosítást nem is adhatnak.

1 A XIII. század elejéről ismeretesek az első okleveles adataink. Egy 1211ből származó, a Barcaság határleírását tartalmazó okirat említi Nagyajtát és Miklósvárt,

2 egy másik 1224-ből pedig Barótot.

3 Az 1332—33-as évekről szóló pápai tizedjegyzék a XIV. század első felében létező egyházközségeket sorolja fel. Ezek nagy száma azt mutatja, hogy a Székelyföld ebben az időben már eléggé sűrűn lakott volt. A települések nagy száma joggal késztet arra a feltevésre, hogy ezek jó része már a tatárjárás előtt meg volt. Keletkezésük ideje, valamint fejlődésük története, különösen, ami a XI—XII. századokat illeti, teljesen ismeretlen. A már feltárt XI—XII. századi köznépi temetők, mint a zabolai és petőfalvi, nyilvánvalóvá tették, hogy ezekben a századokban már itt települések, falvak léteztek. Az írott források hiányában a kora középkori települések helyét, korát a helynévkutatás, valamint a nyelvészeti adatok alapján próbálták megállapítani.

4 Ezen a téren úttörő munkát végzett Orbán Balázs,

5 Háromszék megyében pedig Bogáts Dénes

6 és Erőss József.

7 A helynévkutatás, a nyelvészet azonban a kérdést kielégítő módon nem tudta megoldani. Nyilvánvalóvá vált, hogy ezek mellett más tudományágakat is be kell vonni, s megbízható adatokat csak a régészeti feltárásoktól várhatunk. A fentiek indították a Sepsiszentgyörgyi Múzeum vezetőségét arra, hogy többek között munkatervébe iktassa a Székelyföld kora középkorának a tanulmányozását is. Az utóbbi két évtized folymán végzett régészeti terepjárások, valamint rendszeres településásatások révén az Olt, valamint a Küküllő völgyében sikerült /. Sepsiszentgyörgy 2. Csikszenkráy 3. Csernáton 7 Medesér в Torja 9 Petőfalvo i. Angyalos Ю Zabola 5. Rety 6. Székelykeresztúr 1. ábra. A XI-XIV. századi települések lelőhelyei. a VI—X. század közötti időszakban itt élt népesség településrendjére vonatkozólag fontos adatokat szerezni.

8 Ezek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a tőlük elütő XI-XIV. századi települések jellegét, valamint ezek anyagi műveltségének az emlékeit nagy vonalakban meg lehetett határozni. Mivel mindössze alig néhány éve indultak meg ezek a kutatások, kellőképpen nem tudjuk szemléltetni e korszak népességének a településrendjét. Az eddig elért eredmények azonban lehetővé teszik a kora középkori köznépe mindennapi életének a megismerését. A kora középkori falvak, akárcsak a VI—X. századi települések, a ma is meglevő folyók, patakok völgyeiben, ezek partján, az árterületek szélein keletkeztek. Alig létezik falu, melynek a határában, vagy magában a falu területén legalább egy-két elpusztult kora vagy késő középkori település ne volna. E települések kunyhóinak a maradványait a szántás alkalmával az eke széthordta, nyomukat a frissen szántott földön egy-egy csontokkal, cserepekkel kevert fekete vagy szürkés hamus folt őrzi. Szerencsésebb helyzet az, mikor az elpusztult települést az erdő vagy a legelő vette birtokába. Ebben az esetben a felszínen épült kora középkori kunyhók maradványai jobban megőrződtek. Csak néhány helyen végeztünk — elég kis méretű — kutatást, ezért a települések megszervezéséről nem sokat tudunk. Eddigi megfigyeléseink alapján azt állapítottuk meg, hogy ezek elég szétszórtan voltak. Sokkal jobban ismerjük azonban a házak alakját és belső beosztását. Az ezekben talált kormeghatározó emlékanyag alapján megkíséreljük az eddig feltárt lakóházak használatának az idejét évszázadokra meghatározni. Az alábbiakban ismertetjük az Olt, valamint a Küküllő völgyében eddig végzett ásatások eredményeit (1. kép). 1. Sepsiszentgyörgy (Kovászna megye) 1912-ben Sepsiszentgyörgyön is megkezdődött a Brassót és Székelykocsárdot összekötő vasútvonal építése, mely a városon kívül, az Olt bal partján levő teraszon húzódik. László Ferenc, a múzeum akkori igazgatóőre, a vasútépítő munkálatokkal párhuzamosan leletmentő ásatást végzett.

9 A várostól északra a Bedeházi malom melletti magaslat átvágásánál edény cserepeket, csontokat és szenet