Veszprémi Történelmi Tár 1990. I.

Régészet - Székely Zoltán: Kora középkori települések a Székelyföldön (XI–XIV. szd.)

4 RÉGÉSZET tartalmazó 38 gödör került elő. A bennük talált emlékanyag alapján ezek különböző korokban: újkőkor, bronzkor, késő vaskor, valamint a kora középkorba tartoznak. A gödrök egy részének a XII., esetleg a XI. század második felében való tartozását igazolja a talált cserépbogáncsokon kívül (I. tábla 4—7) két sarkantyú is, ezek ugyanis korai típust képviselnek. A fenékbélyeges hullámvonallal, valamint benyomással díszített edények a település életét egészen a XIV. századig tolják ki.

10 Az 1949ben végzett ásatások eredményei is ezt a megállapítást igazolták. Ami a lakások formáját illeti, László ásatásai ezt a kérdést nem tisztázták. Horedt megállapítása szerint a XII. századi lakás földbemélyített, kerek tűzhellyel ellátott putri volt. A későbbi pedig a föld felszínén épült, négyszögletű alaprajzú, melynél az alapzatban a falakat mész nélkül a folyóból kiszedett kövekből rakták össze. A város területén kora és késő középkori építkezések maradványai kerültek elő még a református vártemplom dombján, ezek földalatti üregek voltak, továbbiak a volt piactéren és a Daczó utcában léteztek. A piactéren feltárt kunyhók alakja négyszögű volt, a középen elhelyezett 1,20 m átmérőjű tűzhellyel. A Daczó utcában egy köralakú edényégető kemence maradványai is előkerültek. A város központjában végzett földmunkálatok most is állandóan hoznak felszínre késő középkori házmaradványokat. Kronológiailag ezek különböző századokba tartoznak. Killyén falu az új közigazgatási rendezés folyamán, Sepsiszentgyörgy lakónegyedévé vált. A falu unitárius temploma egy XII. századi temetőre épült a XIII. században.

10a A templomot és a temetőt használó népesség települése a templomtól kb. 500 m-re került elő az Olt magas teraszán. Az egyik hossznégyszög alakú házban (9. kép), a tűzhely körül a következő tárgyak voltak: hullámvonalas és benyomott díszítésű bögre, orsónehezék és cserépbográcstöredékek (11.1, 3, H.a. képek), vaskengyel, zabla, lándzsa, kulcs, kés és több más vastárgy, valamint megolvadt vasrögök (9.a. 1—4. kép). Valószínű, hogy itt kovácsműhely volt. A közelben egy IV. századi lakóház mellett cserépbográcstöredékekkel együtt talált tarajos sarkantyú (10.7. kép) a települést a XIII. századra datálja, s jelzi, hogy a cserépbográcsot még ebben a században is használták. Az Eprestetőn lovassírból kiásott kétélű vaskard helyes datálása a X—XI. század.

Ю.Ь.. 2. ábra. A csíkszentkirályi XII-XIII. századi ház alaprajza. 2. Csíkszentkirály (Hargita megye) 1954 nyarán az Olt bal partján levő téglagyár területén végzett ásatás alkalmával a kora és késő vaskori te lepülésre ráépített kora és késő középkori házak maradványai kerültek elő. Ezek közül két téglalapalakú, a sarkokon egy-egy cölöppel ellátott 3,5 x 2,10 m méretű, északnyugatdélkeleti hossztengelyű, földbemélyített ház (2. kép) került elő. Kora a bennük talált emlékanyag — sarkantyúk, II. Isacius Angelos (11851195) pénze, valamint a kerámia, cserépbográcstöredékek — alapján a XII., esetleg a XIII. század első felére tehető. A középkori településen az élet a XVII. század elejéig kimutatható volt.

11 3. Csernáton (Kovászna megye) Csernáton község a Feketeügybe ömlő Csernáton patakának a völgyében fekszik. A patak mindkét magas teraszos partján a különböző korú települések maradványai azt mutatják, hogy a völgy a történelem folyamán állandóan lakott volt. A koraközépkori település elpusztult kunyhói a falu közepén kerültek elő.

12 Ezen a részen a völgy egy kissé kiszélesedik, s a patak kanyarjában épültek a Damokosok udvarházai. Három udvarház a patak közelében, a negyedik 300 méterre tőlük egy magaslaton épült. A három alsó kúria, s a magasabban fekvő között húzódik a község fő útja. Kelet felől egy kis ér zárja le az egykori települést. Csernáton patakának partján levő első udvarház, mely Domokos Gyuláé volt, ma múzeum. Ennek udvarán, valamint a mellette levő, a Haszmann Pál tulajdonában levő, szintén Damokos udvarház kertjében ásatást végeztünk. Ugyancsak átkutattuk az út túlsó oldalán levő, Damokos Mihály egykori kúriájához tartozó kert területét is. Az udvarház, valamint a kert egy része jelenleg Fülöp Károly tulajdona. A kert többi részét, mint községi földet, a néptanács a helyi termelő szövetkezet tagsága között osztotta ki. A Fülöp Károly kertjével határos részt Konnáth Zoltán kapta. A kertnek az útra néző oldalán házak épültek. Az ásatások folyamán a múzeum előtti úton, az udvaron, valamint a vele szomszédos Haszmann Pál kert-