Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Régészet - Gläser, Roland–Regenye Judit: A vonaldíszes kerámia és a lengyeli kultúra telepe Kúpon

18 RÉGÉSZET GLÄSER ROLAND REGENYE JUDIT A VONALDÍSZES KERÁMIA É

S A LENGYELI KULTÚRA TELEPE KÚPON 1974. júniusában Mithay Sándor leletmentést végzett Kúp határában, az Egyes dűlőben.

1 A lelőhely a Pápától délre fekvő falu keleti szélén található, a Bittva patakra lejtő domb oldalában. 1974 előtt Kúp neolitikus lelőhelyként még nem volt ismert, csupán a falu közelebbről meg nem határozott részéről említ „kővésők"-et egy Pápa településföldrajzát feldolgozó munka. Meg kell jegyezni, hogy a lelőhely közelében lakó Szálai Kálmán nagyméretű magköveket talált, tehát nagy valószínűséggel innen származhattak az említett kőeszközök is. A leletmentésre azután került sor, hogy meggyfákat telepítettek a dombra, és a szántás megbolygatta a telepet. Az esetet Varjú Domonkos tanár jelentette a pápai Helytörténeti Múzeumnak. A már elültetett fák miatt a leletmentés kiterjedése csak korlátozott lehetett, a magasfeszültségű távvezeték vonalában kínálkozott megfelelő szabad térség, ide fákat nem telepítettek, azonban itt is szántottak, aminek következtében a kultúrréteg 40 cm mélységben elpusztult. A távvezetéket azóta áttelepítették. A helyválasztást befolyásolta továbbá az is, hogy a domb oldalában nem volt egyenletes a megtelepedés. Az agyagos talaj helyenként kavicsosba vált át, és ezeken a szakaszokon egyáltalán nem volt felszíni lelet, sőt az ásatás tanúsága szerint régészeti objektum sem. A gyümölcsösben lakó Szálai Kálmán több éves megfigyelései szerint két nagyobb települési folt található a domboldalon. Ezek egyikén kb. 100 m

2-es területet tárt fel Mithay Sándor egy vonaldíszes gödörkomplexummal és egy lengyeli gödörrel, egy másik lengyeli gödör feltárására nem kerülhetett sor, mert túl közel voltak a fák. A feltárt terület északi széle elérte a dombnak azt a kavicsos talajú szakaszát, ahol már nem volt megtelepedés^ a keleti szélén szintén nem volt leletanyag. A leletanyagot a pápai Helytörténeti Múzeum őrzi 88. 19. 1.—425. leltári számon. 1. gödörkomplexum: Az I., II. és III. felület területét elfoglaló objektum (vagy objektu1. ábra: Kúp-Egyes, a lelőhely mok) magja egy ÉK—DNy-i tengelyű, 4x3 m-es, a legmélyebb részén 1,30 m mély gödör (1/1.). Az egész objektum mérete 5x9 m, az előbbin kívül még 3 kisebb beásást tartalmaz: 1/2. A II. felület keleti fala mellett; 1/3. az előbbitől ÉNy-ra; 1/4. a III. felület keleti fala mellett. (2. kép). Az objektumnak különösen a legmélyebbre nyúló részén (1/1 ) igen sok volt a leletanyag. A cserepek közt gyakoriak az egy edényhez tartozó töredékek. Állatcsont alig fordult elő. Ugyanez a helyzet a lengyeli gödrökben is, tehát talajtani okai lehetnek a csontanyag hiányának, nem pedig történeti. Az objektum DK-i sarkában laza szerkezetű foltot figyelt meg Mithay Sándor a szántott réteg alján. A vörös, égett foltok sora ÉNy-i irányban húzódott. Tekintve, hogy másutt patics nem került elő, az eke által széthúzott, elmállott omladékról van szó, esetleg tűzhelyről. Az 1/1. gödörben a fekete, paticsszemcsés, helyenként faszenes réteg nem található meg teljes mélységben, az aljától 30 cm-re éles vonallal záródik, ez alatt világosabb földben 1—2 cserép volt csupán, tehát az alsó 30 cm-es szakasz feltöltődése megelőzte a szemétgödörként való használatot. 2. gödör: (V. felület DNy-i sarka) A feltárt terület DNy-i sarkában lengyeli leletanyagot tartalmazó gödör került elő. Méretei: 2x1,5 m, mélysége 1,20 m, az 1. gödörtől való távolsága 2,5 m. 3. gödör: A III. felület kibővítésének ÉNy-i sarkában 60 cm mélységben az 1. gödörkomplexumhoz nem tartozó újabb gödör került elő lengyeli leletanyaggal. Teljes kiásására a fák közelsége miatt nem kerülhetett sor. A 2. képen a gödör nincs feltüntetve. Az 1. gödörkomplexum anyaga

3 szinte egyöntetűen a dunántúli vonaldíszes kerámiához tartozik. Néhány cserép az első szelvény harmadik ásónyomából, amely a gödör legfelső rétege, eltérő kidolgozásuk miatt a későbbi lengyeli telepről bekerült szórványleletnek tartható. Az első gödörkomplexumból 61 cserép került elő, melyeknek díszítése és formája bizonyos következtetéseket enged meg kronológiai és kulturális kapcsolataikat illetően. Ezek közé tartozik egy vastagfalú tárolóedény néhány töredéke. A többi vonaldíszes anyag a harmadik szelvényben került napvilágra, a gödör feletti rétegből (2—3. ásónyom, 30—70 cm közötti mélységből), valamint a