Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Hadikrónika - Vizi László Tamás: A végvári rendszer kiépülése a Győri Főkapitányság területén (Különös tekintettel az 1568–1593 közti időszakra)

HADIKRÓNIKA 65 vár nem játszott fontos szerepet 1568—1593 között, bár a várat állandó jelleggel erősítették. Ezen meggondolásból nem sorolhatjuk a Győri Főkapitányság fennhatósága alá. Elméletileg Komáromot is a Duna és a Balaton közötti terület végvárai közé lehetne számítani. Komáromnak azonban sajátos helyzete volt, s sem a győri, sem a bányavárosi védelmi területhez nem tartozott. Mint fontos, stratégiailag elsőrangú erődítmény, önálló főkapitánnyal rendelkezett, s ehhez a várhoz tartoztak a dunai csajkások és naszádosok is. A rendszerben levő általunk ismert végvárak, melyekről megbízható adatokkal rendelkezünk, a következőek: Győr, Győrszentmárton, Tata, Csesznek, Pápa, Devecser, Palota, Veszprém, Vázsony, Sümeg, Keszthely, Reá, Szigliget, Csobánc, Tátika, Tihany. Győr főerősséggé válása 1541-et követően Győr várának megerősítése és kiépítése egyre szükségszerűbbé vált, hiszen Győr különösen fontos szerepet töltött be Bécs védelmében, s mintegy annak elővár aként funkcionált. Győr elfoglalásával a török olyan stratégiai pont birtokába jutott volna, ahonnan mind nyugat, mind pedig észak felé szinte akadálytalanul folytathatta volna hódításait. Természetesen a váron már 1541et megelőzően is végeztek megerősítési munkálatokat. Fels Lénárt várkapitánysága alatt 1537-ben hevenyészett sáncot és palánkot vontak a vár alja köré.

1 Az erődítést 1542-ben Nádasdy Tamás országos főkapitány és királyi tárnokmester folytatta. Győr árkokkal és palánkokkal való megerősítésére Pozsony, Sopron, Győr, Veszprém és Vas vármegyék jobbágyságának munkáját is felhasználták. Az 1547-es országgyűlésen olyan határozatot hoztak, (XXI. te.) hogy a győri püspökség dézsmáit a vár és a város megerősítésére kell fordítani.

105 1552-ben Móric szász fejedelem vette át az erődítési munkálatok vezetését. A 400 sáncásó legényen és a jobbágyok közmunkáján kívül — 6 krajcáros napidíj mellett — még 500 lándzsás katona is dolgozott.

106 Pallavicini Sforza őrgróf kapitánysága alatt (1554-1561) kezdődött meg Győr olaszbástyás védőövének a kiépítése. Sforza őrgrófot, Kroyzer Gábort, Alsó-Ausztria helytartóját, Hoyes Jánost, Dietrich Marcellt 1555ben mint királyi biztosokat bízták meg Győr megerősítésével, s a munkálatok költségvetésének a kidolgozásával.

107 A rendek 1556-ban a győri erődítésekhez közmunkát is megszavaztak (ГУ. X. te). A munkálatok sürgősségét jelzi az is, hogy Ferdinánd engedélyezte a Győr megyei jobbágyság munkájának még egy héttel való meghosszabbítását az építkezések körül, s a török közeledésének a hírére még az őrség is dolgozott.

108 1556 augusztusára öt bástya épült fel, s ezzel a város ha ideiglenesen is, de védhető állapotba került. Természetesen a Pietro Ferabosco tervei szerint épült vár magán viselte a török veszély miatti gyors munkák hiányosságait. A bástyaöv fából és földből épült, s kifalazva csak a bástyák szárnyai voltak.

109 Szükségszerűvé vált tehát 1556 után az ideiglenes fabástyák és palánkok helyett a téglából épült bástyaerődök kiépítése. 1564-ig Francesco Benigno mint építkezési főfelügyelő irányította a munkálatokat. Dolgoztak még az építkezéseken Paolo de Mirandola, Specie Casa, Francesco de Spazio itáliai mesterek is. Munkájukról az 1561-es vizsgálati beszámolókból hiteles képet kaphatunk. A királyi biztosok, akik a jelentést készítették, Salm Egon gróf az új várkapitány, Tanhauser György haditanácsos és Pietro Ferabosco királyi építőmester voltak. Jelentésük szerint az eddigi munkálatokkal meg voltak elégedve, s helyben hagyták Benigno költségvetését is, aki a végösszeget 140 ezer forintban állapította meg.

110 A királyi biztosok jelentéséből tudjuk azt is, hogy Bernardo Gabelli építőmester Győrszigeten téglaégető kemencét létesített, ahol egy hónap alatt 2,4 millió téglát készítettek.

11

1 Az állandó pénzhiánnyal küszködő kincstár 1561-ben Erdődy Péter horvát bántól 4 ezer forintot, 1562-ben Dobó István barsi főispántól 2 ezer forintot vett fel kölcsönként Győr újjáépítésére.

112 Francesco Benigno javaslatára az eredeti Ferabosco tervhez képest két módosítást eszközöltek. Benigno célszerűnek vélte a Császár — és Középbástya, illetve a Kastély — és a Magyar-bástyák közötti aránylag hosszú falszakasz védelmére két újabb bástya felépítését. így került beiktatásra az Üj-bástya és a Sforzafélbástya. Már ő ajánlotta a bástyák fülekkel való ellátását, amiket később meg is valósítottak.

113 A munkálatokat 1564-1568 között Pietro Ferabosco, mint építészeti felügyelő vezette.

1 x 4 Az építkezések menetét nagyban visszavetette az 1566 szeptemberi nagy tűzvész, mely a legnagyobb pusztítást a nyugati és a déli bástyákkal határolt városrészekben tette. Az újjáépítési munkákat Thomas von Eiseler a bécsi vár felügyelőjének irányítása mellett Bernardo Magno és Suess Orbán végezték. Az utcák terveit a bástyák vonalához igazították, hogy a vár bármelyik pontjáról gyorsan el lehessen érni azokat. A kapuk folytatásaként egyenes utcákat építettek, hogy a kapukat támadó ágyúgolyók ne a házakat találják el. A három várkapu előtt riadótereket, a piactéren pedig a fővárta gyülekező helyét alakították ki.

llY 1567-ben Miksa Győrt elsőrangú birodalmi erőddé nyilvánította, s elrendelte az egész város bástyaöwel való megerősítését.

1 *

6 Kimondottan a győri vár és környékének a hadászati megerősítésére, az építkezések további folytatására az uralkodó 1568-ban 17 ezer forint összegű támogatást kért a felső-ausztriai rendektől.

1 x 7 E mellett a kincstár természetesen továbbra is vett fel kisebb-nagyobb összegeket magánosoktól. Győri építkezésekre 1570-ben pl. Vsaly Péter, az esztergomi érsekség kormányzója 500 forintot kölcsönzött.

118 A munkálatok méreteinek, intenzitásának az illusztrálására álljon itt egy 1572-ből származó jelentés: „A vár falai, árkai és sáncai csinálása végett a föld egészen feldúlatott, ekkor sok régiség összetörve elhurcoltatott, vagy újra a falakba rakatott."

119 1570-1575 közöttelkészültek a bástyák falazásával. A bástyákat az új-olasz rendszer szerint fülekkel látták el. Ezeket csupán a Duna- és a Kastély-bástyák keleti oldalán mellőzték.

1,50 A munkálatokat szuperintendensi minőségben Bernardo Magno és Suess Orbán közösen irányította. Találkozni még laynoi Donato Grazioli, Anthon Molladt kőműves mesterek és Domenico Temporal (demporál), téglavető mester nevével is. Megfordult Győr építkezéseinél mint a munkálatok ellenőre Franz Pappendorf, a Haditanács tagja is, s az ő javaslatára került 1575-ben Cristoph Minall építőmester néhány meghatározott teendő elvégzésére Győrbe.

121 Ezekben az években Győr az ország legjobb, leghatalmasabb és legkorszerűbb várává épült ki. A falak átlagos magassága elérte a 7-8 métert, s a fülek lehetővé tették a kötőgátak, s a szomszédos bástyák oldalazását. Növelte a védelem erejét, hogy a Duna és a Rába folyók vizét széles és mély árkokkal a vár keleti és déli oldalai felé vezették, s ezzel a várat mind a négy oldala felől vizesárokkal zárták el a támadók elől.