Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Hadikrónika - Vizi László Tamás: A végvári rendszer kiépülése a Győri Főkapitányság területén (Különös tekintettel az 1568–1593 közti időszakra)

66 HADIKRÓNIKA így. KHtS'VM r-J- , '• * 7. ábra Gy

őr vára 1566-ban (Nicolo Aginelli rézmetszete.) Az előzetes felderítésben játszottak fontos szerepet a vár körüli kimagasló pontokon lévő elő várak. Andrásvár, Tarisznyavár, Világosvár, Lesvár, Szarkavár, Bagóvár, Mérges, Rábapatona, melyek dél felé vonuló félkörben védték a főerősséget.

122 Az 1577. évi haditanácsi ülésen Győrt befejezettnek nyilvánították, de kijelölték a még hátralevő feladatokat is. A Haditanács által meghatározott feladatok a következőek voltak: az árkokat mélyíteni kellett, contrascarpat létesíteni, s a bástyák és a kötőgátak továbbra is folytonos karbantartást igényeltek. E munkálatokra a Haditanács 52 ezer forintot bocsájtott Suess Orbán rendelkezésére. Bernardo Magno Kanizsára helyezése után 1578-ban a Haditanács gróf Salm Miklós Ferenc építészeti hadbiztost rendelte Suess mellé.

124 Egészen Suess 1591-ben bekövetkezett haláláig a munkálatokat a külső védműveken folytatták. Mivel azonban ezek a munkák nagyon idő és munkaerő igényesek voltak, a sáncmunkák csak lassan haladtak. Mivel az 1580-as években egyre szaporodtak a török portyák, fokozatosan előtérbe került a Gvőr felé vezető utak védelme. Ezért 1588-ban Gregoróczy Vince, a várkapitány helyettese az abdai híd mellé őrkastélyt, Börcsön a templom mellé pedig gömbölyű őrtornyot építtetett/

2 r 1589-ben irányították Győrbe a nagy hírű, Egerben is tevékenykedő építészt, Christoforo della Stellát.

126 A 15 éves háború kitörése az építkezéseket lezárta, s mivel Győr 1594-ben török kézre került, a folytatás a következő, a XVII. századra maradt. Pápa várának a kiépítése A várat és a várost a hevenyészett építkezések időszakában a Török család megbízásából Martonfalvay Imre erődítette. Erőfeszítései nyomán a várat három, a hozzá kapcsolódó várost öt föld-fa építésű rondellával erősítették meg, belül földtöltéssel, kívül vizesárokkal.

127 1553-ban Francesco Benigno járt Pápán, hogy a szükséges munkálatokat felmérje. A király 1556-ban 20 q lőport, 12 q ónt, egy tarackot, 500-500 db talicskát, ásót, kapát, csákányt, földhányó lapátot és 100 gyalogos fogadására való pénzt küldött Pápára.

128 A kedvező terepviszonyokat kihasználva Pápát erős palánkvárrá, bástyáit ó-olasz rendszerben építették ki. 1560-66 között Pietro Ferabosco ellenőrzése mellett Thury György és Bernardo Magno vezették a munkálatokat. A drinápolyi béke évében Sallustio Peruzzi, Giorgio Guidoni, majd Bernardo Magno és Giulio Turco tekintették meg a várat, s tettek többféle javaslatot is az akkorra már korszerűtlenné vált ó-olasz bástyás vár új-olasz bástyás erőddé való átépítésére.

129 E nagyszabású tervek azonban csak részben valósulhattak meg, mivel Győr korszerűsítése minden megmozdítható pénztartalékot felemésztett. Világosan látni, hogy a Duna és a Balaton közötti Főkapitányság várainak az erősítésekor kizárólag az osztrák érdekek játszották a vezető szerepet, s minden erőfeszítést Bécs védelmében hoztak. Bizonyítja ezt az is, hogy addig, amíg Győrt szinte hiánytalanul ellátták pénzzel, — 52 ezer forintot kapott — addig a többi végvárnak összesen csak 15 ezer forintot juttattak.

130 Az Udvari Haditanács ugyan 1577-ben javasolta, hogy Pápa főerősség legyen, de mindössze csak 1000-2000 forintra becsülték az ide irányítandó pénzösszeget. Ennyiből pedig a várat főerősséggé kiépíteni aligha le he-