Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Hadikrónika - V. Molnár László: Thury György palotai és kanizsai kapitányságának története

HADIKRÓNIKA biztosítania kellett számukra a termelőmunka feltételeit. Thury György meglehetősen nehéz időszakban került Kanizsa élére, mivel egyre nagyobb nehézségekbe ütközött a vár földből és fából készült védműveinek rendszeres karbantartása, korszerűsítése, valamint az őrség zsoldjának folyamatos biztosítása. Ezért merült fel már 1566. december 2-án, hogy az uralkodó — megfelelő kárpótlás fejében — kincstári tulajdonba veszi a várat, amelynek védelme és fenntartása súlyos terheket rótt Kanizsai Orsolyára és férjére, Nádasdy Tamás nádorra. Kanizsa átadása az uralkodó számára azonban nem ment egykönynyen, és több mint egy év telt el addig, amíg az állagában erősen megrongálódott várat a királyi biztosok átvették. Rendkívül nagy szükség lett volna pedig a gyors intézkedésre, hiszen — bár 1567 januárjától fegyverszüneti tárgyalások folytak a Habsburg uralkodó és a szultán között — Kanizsa környékén mind gyakoribbá váltak a török csapatok portyázásai, lesvetései. Ráadásul, a korabeli források arról tanúskodnak, hogy a kanizsai őrség az 1566—67-es években szinte teljesen fizètetlen volt. Ezek a körülmények egyre inkább világossá tették, hogy Kanizsa várát az uralkodónak minél hamarabb kincstári tulajdonba kell venni, mivel félő volt, hogy a vár különben az ellenség kezére jut. Ezért 1567. október 9-én tárgyalások kezdődtek I. Miksa és Nádasdy Tamásné megbízottjai között, akik részletesen megállapodtak a vár átadásának feltételeiről. A szerződő felek a megállapodás végleges szövegét 1568. január 24-én írták alá és ennek megfelelően Kanizsáért cserébe Nádasdy Tamásné a sokkal jövedelmezőbb Borsmonostort (a Sopron megyei ciszterek egykori birtokát), továbbá a Nyitra megyei Csejte várát — három mezővárosból és 10 faluból álló uradalmával együtt — kapta.

13 A kanizsai vár Kámzsát az uralkodó számára Steinhardt királyi biztos vette át, aki a várról és annak felszereléséről pontos kimutatást készített. Ebből tudjuk, hogy a vár az északi szélesség 47 1'37°, valamint a keleti hosszúság 35°48'12° alatt helyezkedik el: 161 875 m

2 (azaz kb. 28-30 magyar hold) területen.

14 A kincstári tulajdonba jutott vár egy megközelítően 200 magyar hold kiterjedésű szigeten feküdt, amelyet mocsaras, lápos terület vett körül. 5. ábra. Thury György 1565. augusztus 24-i levele Jakusith Ferenchez. (Hadtörténeti Intézet Levéltára: 1565113. sz. i.) A vár maga szabályos ötszöget képezett — mindegyik sarkában jól kiépített, ágyúkkal védett földbástyákkal —.amelyet egy négy öl (kb. 8 méter) széles, illetve két öl mély árok választott két részre, az ó- és újvárra. Ezen az árkon — amely kétsorosán hegyesre faragott palánkkal volt szegélyezve — folyt keresztül egy kis patak, amit később a vár körül futó hatalmas árkokon vezettek el. Az óvár jóval kisebb, de magasabb területen feküdt, mint az újvár, egyikből a másikba felszedhető, széles híd vezetett egy- tornyos kapun keresztül, ahonnan az őrszemek az egész környéket könnyen megfigyelhették. Az óvárban volt a Kanizsai család, illetve később a király által kinevezett kapitányok főúri dísszel berendezett lakhelye, de itt éltek a földesúr tisztjei családjukkal együtt, és a várőrség is. Az óvár keleti részében volt található: a Ferenc-rendiek emeletes klastroma, a templom, a fegyver- és élelmiszerraktár, a lőportorony, továbbá a börtön épülete. Az újvárban laktak a kézművesek, a cselédség, itt álltak a műhelyek, az istállók, a pajták, a mészárszékek, a tűzifarakások, a széna- és szalmakazlak, valamint a temető. Az egész várat vastag palánkfal vette körül, a sarokbástyákon általában 3, de szükség esetén 6—8 ágyút is elhelyezhettek. A várfalon belül mintegy 10 öl széles, téglával és kaviccsal kirakott út vezetett körbe, továbbá hegyes karókból álló kettős palánk övezte a vár belső területét.