Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Művelődéstörténet - Fülöp Gyula: Veszprém megye önkormányzati igazgatása a felszabadulástól a tanácsok megalakításáig (1945–1950)

128 MÚVELŐDESTÖR TENET zeti Bizottság 1947. november 25-én tartott ülése, amely a v. thb. munkáját vizsgálta. Megállapította, hogy a bizottság tagjai közül többen nem látják el a feladatukat, ezért őket a pártok egyetértésével visszahívták, illetve pótolták. — Mivel a párttagság megszűnését követte a thb.-i tagság megszűnése is, így a v. thb. eredeti összetétele erre az időpontra már átalakult. - (így a bizottság póttagjainak a behívása megtörtént, tartalék nincs.) Ebből adódóan az egyes bizottságok létszámilag hiányosak, a pártok képviselete nem biztosított, a v. thb. tevékenysége nem lehetett hatékony, lényegében munkaképtelen lett. A változtatást az 1947. évi választások során bekövetkezett új helyzet is igényelte. A módosulást a következőkben összegezték:

21 (1. táblázat) A fenti változtatás sem tudta hatékonnyá tenni a szervezet munkáját. Az 1948. évi politikai helyzet (az MDP létrejötte) lényegesen kihatott az összetételre és a Vármegyei Nemzeti Bizottság 1948. szeptember 15-i ülésén ismét átszervezte a v. thb-ot, (megj.: időközben is történt átalakulás, mert pl. az 1948. április 21-i ülésen 7 tag lemondott a tisztségről, három főt pedig az SZDP visszahívott) annak egyes tagjait viszszahívta és újakat választott.

22 MDP FKP NPP Szabad Szaksz. visszahívta 12 tagját 10 tagját 3 tagját 3 tagját újakat küldött 13 tagot 8 tagot 3 tagot 3 tagot. Az 1949. évi választásokat követően most már a Magyar Függetlenségi Népfront Veszprém megyei Bizottsága átalakította a megyei thb-ot és új módon állapította meg a pártok képviseletét.

23 MDP 40 fő, 47,1% FKP 20 fő, 23,5% NPP 10 fő, 11,8% Szabad Szaksz. 15 fő, 17,6% Összesen: 85 fő, 100,00% Az újonnan létrehozott szervezeti formát az alábbi kimutatás tartalmazza. (2. táblázat) A v. thb. összetétele az 1949. évi választásokat követően alapjaiban megváltozott. A korábbi bizottsági tagok 54%-ának szűnt meg a tagsága és a tagok 56%-a újult meg. Annak ellenére, hogy a két párt egyesülésével a pártok közötti erőviszonyok megváltoztak a megyében, még mindig jelentős maradt a FKP és a NPP szerepe, ezért a választásokat követően is ennek megfelelő képviselethez jutottak. 1. táblázat Párt megnevezése Megszűnt a parttagsága Új, rendes tagot küld Eddig is a bizottság tagja volt fő FKP 9 6 MKP 12 15 3 SZDP 3 15 1 NPP 8 8 6 Szabad. Szaksz. 3 7 4 összesen: 35 51 14 2. táblázat. Kimutatás a v. thb-i tagok létszámának a változásáról Párt megnevezése összes tag (fő) Tagsága megszűnt (fő) Tagsága Új megma- tagok radt (fő) (fo) MDP 40 15 16 24 FKP 20 18 9 7 NPP 10 8 6 4 Szabad Szaksz. 15 5 2 13 összesen : 85 46 33 48 Sőt, a FKP négy helvét üresen is hagyott, mert megfelelő személyt nem tudott delegálni. (A v. thb. 1949. július 21-i ülésén a négy helyből kettőt betöltött, de a további 2 hely az önkormányzat működési ideje alatt üresen maradt.) 2. A vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlése A v. thb. működésének testületi formáját megelevenítő szerv a közgyűlés. A közgyűlés hatásköre a törvényhatóság területét, szervezetét és gazdaságát érintő, általában azok a kérdések, amelyek a testület állásfoglalását, vagy irányító akaratát kívánják érvényre juttatni. (1929: XXX. te. 13. pontja.) A közgyűlést a főispán hívta öszsze. Akadályoztatása esetén ez a jog az alispánt illette meg, mindkettő távollétére pedig ezt a jogot az alispán hivatali helyettese gyakorolta. A közgyűlés rendes és rendkívüli lehetett. Rendes közgyűlést évi 3 esetben hívtak össze, rendkívülit pedig ha azt a főispán indokoltnak tartotta, illetve az összehívást a v. thb. nem tisztviselő tagjainak 25%-a, vagy 50 nem tisztviselő tag a tárgy megjelölésével írásban kérte. Ebben az esetben köteles volt a főispán a közgyűlést 15 napon belüli időpontra összehívni. (Megjegyzem, hogy a vizsgálataim során ilyen esettel nem találkoztam.) A közgyűlés összehívása előtt az alispán az időpontot és az általa megállapított tárgysorozatot általában 8 nappal korábban a vármegye hivatalos lapjában közzétette. A főispán a tárgysorozatot módosíthatta, a kettőjük közti vitát végül a kisgyűlés dönthette el. A tárgysorozatba fel nem vett indítványt csak a rendes közgyűlésen, interpellációt azonban a rendes és a rendkívüli közgyűlésen is lehetett tárgyalni, de a témakört 48 órával korábban elő kellett terjeszteni. Esetenként sürgős ügyeket is tárgyalhattak, mint erre a gyakorlatban többször is volt példa.

24 A v. thb. 1945 és 1949 között az alábbi közgyűléseket tartotta: (3. táblázat) A közgyűléseken történő megjelenés tarka képet mutatott. Ennek indoka, hogy a v. thb. tagjainak a számában az 1. pontban leírtak miatt nagy volt az ingadozás, a változás, továbbá a határozatképesség nem volt a tagok megjelenéséhez kötve. Évenkénti bontásban az alábbiakat tükrözi:/^, táblázat) A közgyűlést az összehívó elnök nyitotta meg és vezette. Ez a jog a főispánt illette meg, az alispán 1946ban két, 1948-ban egy esetben gyakorolta a jogkört, míg 1949-ben a főispáni szék üresedése miatt az üléseket ő vezette. A vitában minden tag csak egyszer szólalhatott fel, a többszöri felszólalást csak a közgyűlés engedélyezhette és a felszólalás időtartamát többször is korlátozhatta. (Erre a gyakorlatban több esetben is volt példa.) A közgyűlésen a jelenlevők szótöbbséggel határoztak, ha szükségesnek tartották szavazást rendelhet-