Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Művelődéstörténet - Fülöp Gyula: Veszprém megye önkormányzati igazgatása a felszabadulástól a tanácsok megalakításáig (1945–1950)

MUVELŐDESTÖR TENET 129 3. táblázat Év Rendes Rendkívüli közgyűlések száma Együtt Megjegyzés 1945. 3 3 Alakuló közgyűlés 1945. aug. 4-én 1946. 3 3 6 1947. 3 3 6 1948. 4 6 10 A márc. 14 i ünnepi díszközgyűlés 1848 tiszteletére 1949. 4 2 6 Összesen: 17 14 31 — 4. táblázat Kimutatás av. thb közgyűlésén megjelentek számáról Év 1945. Közgyűlések száma 3 Megjelentek 20- 3130 40 között száma 41- 5150 60 6170 1 71-en felül 1 Átlaglétszám (fő) 63 1946. 6 1 2 2 1 38,1 1947. 6 1 2 2 1 40,1 1948. 10 1 2 5 1 1 45,5 1949. 6 1 3 1 1 35,1 5. táblázat. Kimutatás a v. thb. által tárgyalt ügyek számáról Év Közgy. száma Ülésenként tárgyalt ügyek 10 11- 21- 31alatt 20 30 40 száma 4150 51 felett Egy ülésre jutó átl. ügyszám Ossz. ügyszám 1945. 3 — 1 1 1 — 37,6 113 1946. 6 2 21 1 34,6 208 1947. 6 1 3 - 1 1 28,5 171 1948. 10 5 2 1 1 1 14,7 147 1949. 6 2 1 1 2 1 18,3 110 tek el. Ez kötelező volt, ha 10 jelenlevő tag kívánta.

2 5 A jegyzőkönyvek tanúsága szerint általános tapasztalat volt, hogy a döntéseket egyhangúlag hozták, de esetenként volt ellenszavazatra is példa, így az 1946. április 17-i közgyűlésen a pártközi bizottságnak a közigazgatás megtisztítására vonatkozó javaslatát a vármegyei főjegyző a nemzeti bizottság hatáskörébe akarta utaltatni, de a közgyűlés úgy döntött, hogy a mai ülésükön döntsenek és mindenkire külön szavazzanak,

26 továbbá a kinevezéseket illetően volt többször is ellenszavazat, illetve tartózkodás. A jogi gyakorlat ismerte a névszerinti és a titkos szavazás intézményét is. Névszerinti szavazást kellett elrendelni, ha: — új adó megállapítása, adóemelés és mérséklés történt; — a vármegyében 10 000 Ft-ot meghaladó ingatlan, vagy ingó megszerzésére, illetve elidegenítésére került sor, másrészt az ilyen öszszegű terhes szerződéseknél, egyezségnél, bérleti-, haszonbérleti szerződések kötésénél, továbbá kölcsön felvételénél; — szabályrendelet alkotása történt. A v. thb. munkája során a névszerinti szavazást többször is gyakorolta, (Évenként általában 10—20 esetben.) de a jegyzőkönyvek nem mindig utalnak erre a konkrét tényre. A titkos szavazást a választásoknál és a tisztségviselők fegyelmi ügyeinél alkalmazták. (Erre az iratok tanúsága szerint többször is sor került, számszerűleg nem részletezem.) Ilyenkor az ülés elnökének nem volt szavazati joga, csak szavazategyenlőség esetén dönthetett. Ez a jog azonban a választásoknál nem illette meg, mert a választást a szavazategyenlőség esetén meg kellett ismételni, ha ez sem hozott döntést, a legközelebbi közgyűlés elé kellett terjeszteni. A v. thb. közgyűlése nyilvános, azonban a tanácskozásra rendelt részben csak a törvényhatósági bizottság tagjai és a hivatalból jelenlevők tartózkodhattak. A v. thb. által tárgyalt ügyek sokféle témakörből tevődtek össze, lényegében magába foglalta a feladatai között felsorolt ügyek mindegyikét. Megoszlásukat a mellékelt kimutatások tartalmazzák: (5., 6. táblázat) A v. thb. előtt felmerült ügyek elemzése során az alábbiakat állapítottam meg: a) Az ügyek többségét az ún. (általam elnevezett) személyi ügyek tették ki.) összesen az ügyek 49,26%át. Évenkénti bontásban: 1945-ben 63,7%, 1946-ban 54,7%, 1947-ben 43,2%, 1948-ban 46,2%, 1949-ben 38,1%-ot.) A személyi ügyek összetétele változó volt. Az alábbi ügycsoportokat foglalta magába : — kinevezéseket, megbízásokat, így a törvényhatósági tisztviselők megbízásait; vármegyei és járási főjegyzők, valamint vármegyei tiszti főügyész és egyéb vármegyei alkalmazottak; (az árvaszéki elnök és ülnökök, a vármegyei rendőrkapitány és a járási rendőrkapitányok és politikai osztályvezetők, vármegyei útbiztosok) kinevezéseit; — felmentések megadását a képesítés megszerzése alól (a vármegyei és a járási főjegyzők vonatkozásában); — a vármegyei és egyéb alkalmazottak munkáltatói ügyeiben való döntéseket (fizetés átsorolások, nyugdíjazás, élet-, árva-, özvegyi járadék és kegydíj megállapítása; — alkalmazottak szolgálati idejének a beszámítása; — tanulmányi-, és méltányossági családi pótlék megállapítása; — a bélistázásokat követően döntött a végkielégítés és a végelbánás alá vont dolgozók személyi ügyeiben. b) A másik jelentős ügycsoport a törvényhatóság kialakítása (kisgyűlés, kijelölő választmány, igazoló választmány, összeférhetetlenségi bizottság,