Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Tanulmányok - S. Lackovits Emőke: 16–17. századi kéttornyúlaki párták és párhuzamaik

TANULMÁNYOK 31 enden Betriebe um mehr als 20% erhöht, am höchsten war das zahlmässige Wachstum im Kreise der selbstständigen, ohne Gesellen arbeitenden Kleinge­werbetreibenden . Bei solchem Wachstum gewannen die Institutionen, die sich mit den Angelegen­heiten der Gewerbetreibenden beschäftig­ten und ihre Interesse vertraten, immer mehr an Bedeutung. In unserer Stadt hat sich am Ende des vorigen Jahrhunderts die Veszprémer Ilon Gábor pápai régész 1985-ben a kéttornyúlaki református templom környékén folytatott leletmentő ása­tásakor kb. 110—150 cm ( mélység­ben a szentély mögötti „B szelvény 2. és 3. sírjában, valamint altemp­lom déli oldalán nyitott „E szel­vény ÉNy-i sarkában 135 cm mély­ségben pártamaradványokat, pártatö­redékkel együtt koponyatetőt ta­lált. 1 E párták közül egy annyira tö­redékes állapotban volt, hogy kiegé­szítése lehetetlenné vált. Kettő Eckert Anikó textilrestaurátor ki­tűnő munkája nyomán feltételezett eredeti állapotába került. Vizsgálatra annak reménye kész­tetett, hogy általa közelebb kerül­hetünk az eddig ismeretlen bakonyi és Balaton-felvidéki női fejviseletek egy csoportjához. I. A párták a magyar női fejviseletekben A fejviseletet a haj változatos el­rendezése és erre meghatározott szabályok szerint elhelyezett, a fej ékesítését szolgáló viseletdarabok al­kotják. 2 A fejviseletek része, egyik cso­portja a párta, mely a tisztaság, a szüzesség jelképeként övezte (Kalo­taszegen ma is övezi) a lányok fejét, a hajadonság kifejezője, ékessége, koronája volt meghatározott életkor eléréséig. Elhunyt leánnyal el is te­mették. Régészeti adatok tanúsága szerint a honfoglalás korától a női fejviselet részeként általánosan hord­ták. Ékítményei rendkívül változa­tosak lévén, elsősorban formájuk és viselési módjuk szerint osztályozha­tók. Ennek alapján elkülöníthető: 1. keskeny, karika-, koszorú-, vagy abroncs-páita, amelyet feltehetően a homlok közepén vagy a homlok Gewerbekorporation der Probleme und Interessen der zu ihr gehörenden breiten Schichten der Gewerbetreibenden — (im Jahre 1900 betrug die Zahl der Einwohner in Veszprém 14 114, davon waren 776 Personen selbstständige Gewerbetreibende, 823 Gesellen, 304 Lehrlinge) — angenom­men und Möglichkeiten gesucht, sie auch auf Landesebene zu vertreten. Da die meisten Mitglieder der Korpora­tion unter ziemlich schlechten materielle fölött, vízszintesen elhelyezve visel­tek; széles, a kontyot három oldal­ról keretező kontypárta vagy nagy­párta; 3. széles, magas előpárta, a fej felső részén viselt; 4. vendéghaj­fonatos, homlokpánttal (homlokelő) és fátyollal kombinált párta, amit a fej tetejére helyeztek (a fejviseletek­ből a 17. századra eltűnt reneszánsz örökség). U. Kerékgyártó Andrienn 1937­ben a magyar női fejviseleteket feldolgozó munkájában a pártákat is elemezve, a következőket állapította meg: a legrégibb leányfejdísz, sőt, a fejdíszek légkorábbika a párta volt, amely a történeti adatok tanúsága szerint mind az úri osztálynál, mind a népnél megtalálható volt a 15. szá­zadtól a 19. század közepéig. 3 Sőt, hozzátehetjük, hogy a honfoglalás korától viselték, s az erdélyi Kalota­szegen napjainkig hordják. Ezek a párták Győrffy István szerint a szű­zeket megillető virágkoszorúból ke­letkeztek, s a fejlődés során különféle változataik egész Európában haszná­latosak voltak. 4 Maga a szó ófelné­met eredetű, amely a korai újfelné­met korban került át a magyarba. Jelentése: korc, szegély, szalag, fog­lalat, keret, női fejdísz. Vannak olyan asszonyi főkötők is, amelyeknél a homlok fölé gyöngyös, pártaszerű szalagot kötöttek, a homlokszorító szalag maradványaként. 5 A párták legtöbbje nálunk a fej tetejét szabadon hagyta (kivételt csak a 16. századi vendéghajfonatos pár­ták képeztek, a fej felső részét bebo­rítva), s ebben erősen különböztek a nyugat-európai fejdíszek egy részétől, amelyek többnyire a fej hátsó vagy felső részét is beborították. Előfor­dultak a homlok felső részét abroncs­szerűén övező díszes pántból kiindu­ló gyöngyökkel ékes csíkok a fej hát­só részén, szalagban végződve. Mind­ration unter Ziemlich schlecten materiallen Verhältnissen lebten — im Jahre 1900 haben 500 ohne Gehilfe gearbeitet - hat sie viel auch für deren materielle Unter­stützung getan. Sie leistete auch auf dem Gebiet der Bildung und Kultur wertvolle Arbeit, aber infolge ihrer beschränkten wirtschaftlichen Möglichkeiten konnte sie die Interessen der Gewerbetreibenden nicht im gewünschten Masse vertreten. ezek mellett a nyugat-európai góti­kában, majd a reneszánszban, sőt, még a 16. században is megtalálható volt az abroncspártákhoz hasonló fej ­ék is. 6 A paraszti viselet pártái az úri osz­tály korábbi, gyöngyös-bogiáros pár­táinak voltak egyszerűbb változatai. 7 Amint Radvánszky Béla kutatásaiból kitűnik, a 16—18. században a fő- és köznemesség az abroncs- vagy karika^ pártát, az előpártát és a kontypártát egyaránt használta. Viseletük divatja meghatározott időszakhoz kötődött, azaz, bár egymás mellett léteztek az adott korszakban, azonban előnyben részesítették valamelyik típust. 8 A nemesség pártaviseletének a pa­rasztság közötti terjedéséről Bethlen Miklós, Cserei Mihály, Apor Péter tu­dósítanak. 9 A 19. század elején nyugati, fő­ként osztrák hatásra a párta viseletét helyenként, elsősorban a Dunántú­lon, a bársony homlokkötő szalag vette át. 10 A magyar nyelvterület 19. századi és 20. század eleji pártatípusait zö­mében U. Kerékgyártó Adrienn kuta­tásai alapján ismertetjük, közülük el­sősorban azokat kiemelve, amelyek a kéttornyúlaki pártákkal majd kap­csolatba hozhatók. A palócoknál aranyhímes, arany­csipkés vagy virágos, hátul dúsan sza­lagozott pártát viseltek, kiváltképp esküvőkor. 11 Eger környékéről fe­kete pártát is említettek. Ezeket a pártákat már a 19. század végén a fe­kete homlokszorító bársonyszalag — amelyet esetenként gyöngyök ékítet­tek — váltotta fel a lányok,koszorús fátyol a menyasszony viseletében. 13 A 20. század első felében a menyasz­szonyi párta fehér és piros művirá­gokból készült, gazdagon felszalagoz­va. 14 Ezzel szemben Heves megyé­ben a menyasszony fejére pártának s. LACKOVITS EMÖKE 16-17. SZÁZADI KÉTTORNYULAKI PÁRTÁK ÊS PÁRHUZAMAIK

Next

/
Thumbnails
Contents