Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.
Tanulmányok - S. Lackovits Emőke: 16–17. századi kéttornyúlaki párták és párhuzamaik
TANULMÁNYOK 31 enden Betriebe um mehr als 20% erhöht, am höchsten war das zahlmässige Wachstum im Kreise der selbstständigen, ohne Gesellen arbeitenden Kleingewerbetreibenden . Bei solchem Wachstum gewannen die Institutionen, die sich mit den Angelegenheiten der Gewerbetreibenden beschäftigten und ihre Interesse vertraten, immer mehr an Bedeutung. In unserer Stadt hat sich am Ende des vorigen Jahrhunderts die Veszprémer Ilon Gábor pápai régész 1985-ben a kéttornyúlaki református templom környékén folytatott leletmentő ásatásakor kb. 110—150 cm ( mélységben a szentély mögötti „B szelvény 2. és 3. sírjában, valamint altemplom déli oldalán nyitott „E szelvény ÉNy-i sarkában 135 cm mélységben pártamaradványokat, pártatöredékkel együtt koponyatetőt talált. 1 E párták közül egy annyira töredékes állapotban volt, hogy kiegészítése lehetetlenné vált. Kettő Eckert Anikó textilrestaurátor kitűnő munkája nyomán feltételezett eredeti állapotába került. Vizsgálatra annak reménye késztetett, hogy általa közelebb kerülhetünk az eddig ismeretlen bakonyi és Balaton-felvidéki női fejviseletek egy csoportjához. I. A párták a magyar női fejviseletekben A fejviseletet a haj változatos elrendezése és erre meghatározott szabályok szerint elhelyezett, a fej ékesítését szolgáló viseletdarabok alkotják. 2 A fejviseletek része, egyik csoportja a párta, mely a tisztaság, a szüzesség jelképeként övezte (Kalotaszegen ma is övezi) a lányok fejét, a hajadonság kifejezője, ékessége, koronája volt meghatározott életkor eléréséig. Elhunyt leánnyal el is temették. Régészeti adatok tanúsága szerint a honfoglalás korától a női fejviselet részeként általánosan hordták. Ékítményei rendkívül változatosak lévén, elsősorban formájuk és viselési módjuk szerint osztályozhatók. Ennek alapján elkülöníthető: 1. keskeny, karika-, koszorú-, vagy abroncs-páita, amelyet feltehetően a homlok közepén vagy a homlok Gewerbekorporation der Probleme und Interessen der zu ihr gehörenden breiten Schichten der Gewerbetreibenden — (im Jahre 1900 betrug die Zahl der Einwohner in Veszprém 14 114, davon waren 776 Personen selbstständige Gewerbetreibende, 823 Gesellen, 304 Lehrlinge) — angenommen und Möglichkeiten gesucht, sie auch auf Landesebene zu vertreten. Da die meisten Mitglieder der Korporation unter ziemlich schlechten materielle fölött, vízszintesen elhelyezve viseltek; széles, a kontyot három oldalról keretező kontypárta vagy nagypárta; 3. széles, magas előpárta, a fej felső részén viselt; 4. vendéghajfonatos, homlokpánttal (homlokelő) és fátyollal kombinált párta, amit a fej tetejére helyeztek (a fejviseletekből a 17. századra eltűnt reneszánsz örökség). U. Kerékgyártó Andrienn 1937ben a magyar női fejviseleteket feldolgozó munkájában a pártákat is elemezve, a következőket állapította meg: a legrégibb leányfejdísz, sőt, a fejdíszek légkorábbika a párta volt, amely a történeti adatok tanúsága szerint mind az úri osztálynál, mind a népnél megtalálható volt a 15. századtól a 19. század közepéig. 3 Sőt, hozzátehetjük, hogy a honfoglalás korától viselték, s az erdélyi Kalotaszegen napjainkig hordják. Ezek a párták Győrffy István szerint a szűzeket megillető virágkoszorúból keletkeztek, s a fejlődés során különféle változataik egész Európában használatosak voltak. 4 Maga a szó ófelnémet eredetű, amely a korai újfelnémet korban került át a magyarba. Jelentése: korc, szegély, szalag, foglalat, keret, női fejdísz. Vannak olyan asszonyi főkötők is, amelyeknél a homlok fölé gyöngyös, pártaszerű szalagot kötöttek, a homlokszorító szalag maradványaként. 5 A párták legtöbbje nálunk a fej tetejét szabadon hagyta (kivételt csak a 16. századi vendéghajfonatos párták képeztek, a fej felső részét beborítva), s ebben erősen különböztek a nyugat-európai fejdíszek egy részétől, amelyek többnyire a fej hátsó vagy felső részét is beborították. Előfordultak a homlok felső részét abroncsszerűén övező díszes pántból kiinduló gyöngyökkel ékes csíkok a fej hátsó részén, szalagban végződve. Mindration unter Ziemlich schlecten materiallen Verhältnissen lebten — im Jahre 1900 haben 500 ohne Gehilfe gearbeitet - hat sie viel auch für deren materielle Unterstützung getan. Sie leistete auch auf dem Gebiet der Bildung und Kultur wertvolle Arbeit, aber infolge ihrer beschränkten wirtschaftlichen Möglichkeiten konnte sie die Interessen der Gewerbetreibenden nicht im gewünschten Masse vertreten. ezek mellett a nyugat-európai gótikában, majd a reneszánszban, sőt, még a 16. században is megtalálható volt az abroncspártákhoz hasonló fej ék is. 6 A paraszti viselet pártái az úri osztály korábbi, gyöngyös-bogiáros pártáinak voltak egyszerűbb változatai. 7 Amint Radvánszky Béla kutatásaiból kitűnik, a 16—18. században a fő- és köznemesség az abroncs- vagy karika^ pártát, az előpártát és a kontypártát egyaránt használta. Viseletük divatja meghatározott időszakhoz kötődött, azaz, bár egymás mellett léteztek az adott korszakban, azonban előnyben részesítették valamelyik típust. 8 A nemesség pártaviseletének a parasztság közötti terjedéséről Bethlen Miklós, Cserei Mihály, Apor Péter tudósítanak. 9 A 19. század elején nyugati, főként osztrák hatásra a párta viseletét helyenként, elsősorban a Dunántúlon, a bársony homlokkötő szalag vette át. 10 A magyar nyelvterület 19. századi és 20. század eleji pártatípusait zömében U. Kerékgyártó Adrienn kutatásai alapján ismertetjük, közülük elsősorban azokat kiemelve, amelyek a kéttornyúlaki pártákkal majd kapcsolatba hozhatók. A palócoknál aranyhímes, aranycsipkés vagy virágos, hátul dúsan szalagozott pártát viseltek, kiváltképp esküvőkor. 11 Eger környékéről fekete pártát is említettek. Ezeket a pártákat már a 19. század végén a fekete homlokszorító bársonyszalag — amelyet esetenként gyöngyök ékítettek — váltotta fel a lányok,koszorús fátyol a menyasszony viseletében. 13 A 20. század első felében a menyaszszonyi párta fehér és piros művirágokból készült, gazdagon felszalagozva. 14 Ezzel szemben Heves megyében a menyasszony fejére pártának s. LACKOVITS EMÖKE 16-17. SZÁZADI KÉTTORNYULAKI PÁRTÁK ÊS PÁRHUZAMAIK