Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Tanulmányok - V. Fodor Zsuzsa: A Veszprémi Ipartestület története (1892–1900) II. rész

TANULMÁNYOK 23 természetesen a megmérettetés fokozatainak függvényében alakult. A veszprémi helyezettek listáját a Veszprémi Független Hírlap 1896. november 21 -í száma hozta nyilvánosságra.

65 Az 1897. év első elöljrrósági ülésén pedig ismertették az országos kiállítás kerületi bizottsága értesítését a hat veszprémi iparostanonc kiállításon való eredményes,szereplésről. Az emlékkönyveket és a jutalmat a tanoncokhoz eljuttatták. A király az 1896. évi kiállítás helyi bizottságainak, illetve azok tagjainak a kiállítás körül kifejtett kiváló működéséért legfelsőbb elismerését fejezte ki. Ilyen elismerésben részesült Benkő István — volt ipartestületi alelnök — városi tanácsos, aki a veszprémi helyi bizottság alelnöki tisztét látta el.

67 Eredményes szervezkedések Úgy tűnik, mind a külső, mind a belső ügyintézésben fokozódott a lendület, ezért a testület újabb pozitívumokat tudhatott magáénak az iparügy segítésében. Sietve csatlakoztak a budapesti ipartestületek elnökei által megszerkesztett memorandumhoz, amelyben a kereskedelmi minisztert a kisipari hitelekkel kapcsolatos intézkedésre sürgették. 1897. január 20-án rendkívüli elöljárósági ülést hívtak össze, amelyen egyedüli tárgyként — az ügy fontossága miatt — az utasszálló létesítésének konkretizálása szerepelt. A feladattal korábban megbízott elöljárósági csoport részletes árjegyzéket gyűjtött össze a helyi iparosoktól és kereskedőktől, akik a szálló legszükségesebb berendezési darabjainak elkészítésére vállalkoztak. Az árban való megegyezés után az elöljáróság megrendelte a vaságyakat, pokrócokat, a szalmazsákokat és a lepedőket

68 amelyeket a Szarvas-vendéglő e célra elkülönített részében szándékoztak elhelyezni. Az ipartestületi utasszálló működtetéséről megállapodást kötöttek a vendéglő bérlőjével, Hetyey Jánossal, illetve Schwarz Ignáccal, aki a vendéglőbérletet időközben átvette. A megrendeléseket nem tudta a testület egyszerre készpénzben fedezni,

69 ezért a hátralévő ingóságok kifizetése végett még 250 frt-ot a takarékból kellett kivenniük. Az utasfogadó szabályzatának elkészítését az ügyészre bízták, aki az aradi 10. ábra. A ,,Szarvas" vendéglő épülete adott otthont az ipartestületi utasszállónak utasfogadó szabályzatát használta fel a helyi tervezet megalkotásánál. A városi rendőrkapitány által is láttamozott, véglegesített példányból egyet a szállóban is kifüggesztettek.

70 Az utasszálló ügye a március 28án a város tanácstermében tartott közgyűlésnek is témája volt. Ezzel kapcsolatban most már egyöntetűen indítványozták, hogy létesítsen az Ipartestület egy, a munkások közvetítésére hivatott intézményt is. A munkaadók és a munkások érdekében megvalósítandó munkaközvetítésre, az ipartestületek az ipartörvény 126. §-a értelmében voltak jogosultak, mivel az a testületek feladataként az iparosok érdekeinek előmozdítását jelölte meg.

71 Ezen az alapon kívánatos is volt, hogy a testület tagjainak munkaközvetítési igényeit megpróbálja kielégíteni. A munkavállalás területén lezajló nagy mozgást a jegyzői beszámoló is jól tükrözi, hiszen 1896-ban 1470 munkaviszony változást jelentettek be (725 segéd bejelentkezett, 745 kijelentkezett)! A foglalkozásban levő iparossegédek száma 538, míg a mesterek száma 513 fő volt. Emellett 387 tanoncot tartottak nyilván. Közülük 108-an szegődtek, 75-en szabadultak, ugyanakkor 49 tanonszerződést bontottak fel. 115 db munkakönyvet állítottak ki, míg ideiglenes igazolványból 12 darabot. Az április 3-i elöljárósági ülésen bemutatták a budapesti kádár, stb. egyesült ipartestület értesítését, amelyben tudatták, hogy munkaközvetítési intézményt létesítettek. Az elöljáróság úgy döntött, hogy ezt az értesítést a veszprémi utasszállóban is kifüggeszteti. Ennek a gyűlésnek külön érdekessége volt, hogy ezúttal két alelnököt — első alelnök Berleg József, második alelnök Szenessy József — választottak.

72 Az utasszállóval kapcsolatban meglehetősen korán kezdődtek a gondok, ezért a május 6-i elöljárósági ülésen kiemelt kérdésként kezelték a témát. Mivel a szállóban szabálytalanságot tapasztaltak — a bérlő vendéglős a szerződést nem tartotta be —, ezért a szálló felügyeletére egy öt tagú bizottságot választottak. Ismét rendezték Bátor Imre ipartestületi szolga fizetését, aki ezentúl 12 frt helyett havi 15 frt-ot kapott.

73 Mivel Pfilf Andor jegyző áprilisban állásáról lemondott — az évi 360 frt-os jegyzői fizetés alacsony voltára hivatkozott —, emiatt a testület pályázatot írt ki a megüresedett állás betöltésére. Május 18-án az elöljáróság szavazattal választott a beérkezett jelentkezők közül, de óvatosságból a véglegesítést csak a három havi próbaidő után helyezték kilátásba.

74 A június l-jével hivatalba lépett jegyző - az ügyiratkezelésben nagy rendetlenséget találva — arra kérte az elöljáróságot, hogy a nyári hónapokra, félnapra némi napidíjjal egy tanulót alkalmazzon a testület, mivel a könyvek rendezését csak segítséggel tudja megoldani. A tanuló alkalmazásához az elöljáróság minden ellenkezés nélkül hozzájárult.

75 Figyelemre méltó megmozdulásra került sor az iparosok körében a nyári hónapokban, amelyről az egyik helyi lap adott értesítést. Ebből kiderült, hogy a munkások mozgalmat indítottak amiatt, hogy Veszprémben munkás családi házakat építsenek az állam által nyújtandó kedvezmények és támogatások mellett. 150 fő jelentkezett, akiknek családi házakra volt szükségük. Ilymódon a mozgalom sikerrel járt, ami Bauer Károlynak volt köszönhető, támogató magatartása miatt.

76 Ismét panasz tárgyát képezte az a körülmény, hogy egyre több iparos vett részt zsib- ill. ruhavásárban, ami egyike volt a súlyos szabálytalanságoknak. A szakma védelmében emiatt a testület elnöke elrendelte, hogy a legközelebbi vásáron két elöljárósági tag, — a szolgabíró hatásköre alatt levő karhatalom segítségével — távolítsa el az ott megjelent illetéktelen iparosokat.

7 7 Jogos sérelmüknek adtak hangot az Ipartestület tagjai, különösen a szabók, akik arra panaszkodtak, hogy