Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.
Tanulmányok - V. Fodor Zsuzsa: A Veszprémi Ipartestület története (1892–1900) II. rész
24 TANULMÁNYOK a. megye alispánja nem támogatta őket, a szállításokat vidéki iparosoknak engedte át. Az október 2-i elöljárósági ülésen írt, az alispánnak adresszált jegyzőkönyvi kivonatban részletezték a sérelmet, miszerint „sajnálatát fejezi ki az Ipartestület Veszprém vármegye vezetőségének azon eljárása felett, hogy annak ellenére, hogy Veszprém iparos város, vannak minden iparból megbízható iparosai, kik a megye terheinek viseléséhez tetemesen hozzájárulnak, — mégis mind ez idáig semmi intézkedés nem történt aziránt, hogy a veszprémi iparosoknak alkalom nyújtatott volna arra, hogy a megye szükségleteinek szállítási pályázatán részt vehessenek, ugyanis sem kézbesítésekkel felhíva, sem olvasott lapokban közzétéve nem volt az árlejtés, . . . annyira sem, mint pl. az Veszprém város hatóságánál gyakorlatban van, ennél fogva nem lévén tudomása iparosságunknak a munkák és a szállítások mikori kiadásáról . . ." A sérelmek orvoslására kérték, hogy a megyei közgyűlésen fogadják el, hogy a vármegye „Veszprém vármegye központi hivatalai szükségleteiről, úgy a gazdasági választmány ügykörébe tartozó, külső állomásokra szükséglendő összes szállítmányokról, időről-időre kellő időben árlejtéseket hirdessen, hogy arról az Ipartestület elnöksége, azon tekintetből, hogy több iparos egyúttal kereskedő is, a Kereskedelmi Társulat elnöksé11. ábra. Veszprém város tanácsa gyakran kínált munkaalkalmat az iparosoknak gét átiratban értesítse, nemkülönben a városi hatóságot nyilvános kifüggesztés és közzététel végett keresse fel .. ," 78 Valóban elgondokoztató, hogy az Ipartestület tizenegyéves fennállása alatt miért nem kaptak a veszprémi iparosok a vármegyétől megrendeléseket. Év végén még egy fontos, megoldásra váró ügye maradt a testületnek, mégpedig a használt helyiséggel kapcsolatos intézkedés. A házra kötött szerződés lejártának ideje rohamosan közeledett, ezért az elnökség megkereste az Iparoskört a szerződés újabb három évre való meghosszabbítása végett. 7 9 Remény a hitelszövetkezetben Túljutva a Millenniumon, a század utolsó éveiben a politikai és gazdasági élet eseményei a dualizmus mind gyakoribb működési zavarait hozták felszínre. A Magyarországon 1897-98-ban kialakult belpolitikai krízis szorosan összefonódott az ausztriaival, s az ehhez járuló gazdasági problémák fokozódása további lökést adott a dualizmus válságának egyre nagyobb ívű kibontakozásához. A társadalmi, nemzetiségi ellentétek éleződése sem segítette a gazdaság virágzását, a fejlődés lassúbb ütemévé vált. 80 A 90-es évek közepére kibontakozott gazdasági fellendülés tempócsökkenése már az 1897 évtől kezdődően érződött, 81 s nem tette kedvezőbbé az életbenmaradásért küzködő kézművesipar helyzetét sem. Az ide irányuló állami segítség általában szerény keretek között mozgott: pl. 1895-ben közvetlen vagy közvetett iparfejlesztési célokra (beleértve a kis-, nagy-, gyár- és háziipart) összesen 416 245 forintot engedélyeztek, mégpedig 221 071 forintot segélyképpen, a többit kölcsönképpen. Ennek az összegnek azonban csak egész csekély része: 50 465 forint került kisipari célok szolgálatába. 82 A körülményekre tekintettel a Veszprémi Ipartestület ha lehet, még agilisabban kapcsolódott a kisipar védelmét szolgáló országos mozgalmakhoz, s anyagi lehetőségeit tovább erősítve igyekezett a helyi, támogatásra szoruló tagtársait segíteni. 1898. március 26-án az elöljáróság dr. Kőszeghy Józsefet, Szilágyi Mihályt és Posch Endrét az április 11-i országos iparos és kereskedő nagygyűlésen való részvétellel bízta meg, amelyen az önálló vámterület mellett foglaltak állást. A nevezett tagok utazási költségeihez 45 forinttal járult hozzá a testület. 83 Az elismerés kifejeződésének fogható fel az a tény, hogy Szilágyi Mihályt beválasztották a nagygyűlés végrehajtó bizottságába. 84 Nagyrészt a rászoruló tagok hathatósabb segítése céljából a közgyűlés egy újabb sürgető határozatot hozott az elmaradt beiratási és tagdíjak beszedésére. 85 A vasárnapi törvényes munkaszüneti nap védelme miatt — erre csak ezúttal hangsúlyt helyezve! — elutasították a kereskedelemügyi miniszter felvetését, hogy az ipartestületek a hétköznapokon tartani szokott országos, vagy heti vásárokat vasárnapra tegyék át. Egyúttal a győri kamara közbenjárását kérték amiatt, hogy a vásárok rendszere a legutóbbi törvények szerint maradjon meg. 86 Az iparügyekben való jobb tájékozódás elősegítésére októberben megrendelték dr. Moldoványi István ipartörvényeket és rendeleteket tartalmazó munkáját. 1898. szeptember 10-én Genfben merénylet áldozata lett az uralkodó felesége, Erzsébet királyné 8 7 , akit az egész magyar társadalom nagy tiszteletben tartott a magyarok iránti rokonszenve miatt. A királyné elvesztése feletti gyászban az Ipartestület is osztozott, s részt vett a helyi gyász istentiszteleten, ahova ,,a szent ereklye gyanánt őrzött s fekete fátyolba vont dísz zászlója alatt vonult". Az elöljáróság 20 frt kiutalását is elrendelte, amellyel a fővárosban tervezett Erzsébet királyné emlékszobor költségeihez kívántak hozzájárulni. 88 Az évek folyamán egyre jobban felerősödtek azok a törekvések, ame-
