Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Tanulmányok - Ács Anna: Szőlőművelő és bortermelő gazdaközösségek Tapolcafőn (1759–1943)

TANULMÁNYOK 11 4. ábra. Tapolca fő büntetés alatt, e részben módosítást csak országos törvény tehet. 17. Minden szó'llő eladást a vevő, örök­lést pedig az öröklő tartozik három hónap elforgása közben 10 frt. büntetés terhe alatt a hegybiróságnál bejelenteni, s nevé­re átíratni; mig ez nem történik, addig az uj birtokos jogszerű birtokosnak nem te­kintetik. I 18. A hegység pénztára a most emiitett birtokátirási illeték és a fenntebbi pontok­ban előszámlált büntetésekből, melyek a hegybíró által folytonos nyilvánosságban tartandók, fog alakulni. Ha ezek által a közkiadások födözve nem lennének, a hiány területi hold számra leendő kivetés által fog pótoltatni, mely a közgyűlés teendői közé tartozik. A 19. Tőkésben gyümölcsöt nem termő fát nevelni meg nem engedtetik, sőt tő­késen kivül sem. olly helyen, hol a szom­szédbirtokosnak kárára lehetne. Ha illy fák már találtatnának, kiirtandók. 20. A Ki vásárnap dél utáni Isteni tiszte­let előtt szőlejébe gyümölcsöt szed az ár­tikulus értelme szerént büntetődik. a divo verés épen nem szabad. Forrás: Pápai Helytörténeti Múzeum Adat­tára. Ltsz. 71. 29. 9. JEGYZETEK 1. Veszprém megye helytörténeti lexi­kona (továbbiakban: Vmhl) 368.; Fényes (1851) 176.: ,A Tapolcza vize, melly malmaival e vidéknek olly sok hasznot hajt, itt ered." ; Rómer (1860) 16-17.: „Tapolcafő forrásai négy forrástavat táplálnak, majd ezek vize egyesülve hozza létre a Tapolca folyót. Ez állandó és bő vizével Pápa felé igyekszik és számos malmot hajt." ; Dornyay (1927) 393.: „ . . . a neki is nevet adó, langyosvizű Tapol­ca-folyó hatalmas forrásfejénél fek­szik." 2. Az e témájú összefoglaló munkák írói meg sem említik a falut (lásd: Nagy István, Takács Árpád, Feyér Piroska, Vajkai Aurél) 3. Veszprém megye régészeti topográfiá­ja (továbbiakban : Vmrt) A pápai és zirci járás. 237. 4. Vmhl. 368.: „1545-ben lakatlan"; 1685-ben a helységben csupán 5-6 kunyhószerű ház állott"; 1715-ben is csak 13 családot írtak össze benne. 5. Vmhl. 370.: 1785:1530 lakos 1829:1221 lakos 1857:1521 lakos 1869:1477 lakos 1890:1494 lakos 1910:1410 lakos 1930:1327 lakos 1941:1241 lakos 6. Vmhl. 368.: „Részint házasság, ré­szint adás-vétel kapcsán sok nem nemes elem költözött a községbe; adóköteles házakban laknak, nem adnak sem katonai, sem megyei elő­8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. fogatot." . . . „A falu agyőri püspök prédialista helysége." Veszprém Me­gyei Levéltár (továbbiakban: VEML) VBM iratok XV. 2. с „Tapolcafő községre vonatkozó iratok" : hogy midőn az Országban közönséges Táborozás esett, az Győri Püspökök mellé huszonöt lovast tartoztanak ad­ni, azon kívül semmi nemű Roboto­lással, Szolgálattal s adózással nem tartoznak." 1861 Fényes (1851) 176.: „Határa nem igen termékeny és hegyes, völgyes." Feyér(1970)15. Orosz (1960) 31. VEML IX. 220. ,A tapolcafői Nagy­és Kisodorhegy iratai" Ibidem: ,, . . . barackot az uraságnak szedvén ..." 1836 „ . . . Uraság számára Szöllöt szet­tünk és által szolgáltattunk" 1848 A Pápai Helytörténeti Múzeum Adat­tára ltsz.: 71. 29. 9. VEML VBM iratok IV. 2. с „Kiosz­tási telekkönyv" 1853. szeptember 15. „Töpéri szőlőhegy" VEML. VBM iratok XV. 2. с „ . . . Mi­vel Méltóságos Urunk maga fojtatt Korcsomat helységünkben, melyet áromdába bírnak némely Tapolcafői lakosok, melynél többet még ezideig nem is tartott. Most az Uraságnak egy armdám Takáts János másoktól hitel­be szed, vesz öszve borokat és helsé­günknek és az Uraság áramdatorjai­nak is botránkozására Korcsomat kezdett..." 15. Ibidem: 1793. február 15.: „Korcs­mánknak nagyobb haszna vételére és az Helység jövedelmének nagyobbítá­sára vigyázván. Előttünk tartván még az közönséges költségnek minden ke­vesesért házrul házra kérni szorul­nánk, attuk ki áromdába a közönsé­gest illető Korcsmánkat esztendeig állással, illy Conditióval hogy az egész Helységbe se borért se pálinkáért az említett Korcsmánkon kívül más­hoz nem megyünk, sem mástól nem vitetünk sem nem hordatunk. Mely­nek esztendeig való áramdája leszen Flor. 300 és négy akó bor, mely há­romszáz forintokk egy része az N. Communitásé más része az Agilis Comunitásé, harmadik része az Kö­zönséges Helység költségére fönt hagyatik; és annak hová lejendő köl­téséről az Comunitás előtt szám ada­tik. És ezen említett Korcsmánkat ez előtt is ususban levő mód szerént amint akkori Contractus mutatja at­tuk ki áromdátor Urak Dömölki Fe­rencznek és N. Magái Ferencznek . . . a Csap mellé böcsületes Embert Jo­gunk állítani és a bor méréséhez fel esküttettni engedjük és a bort tisztán

Next

/
Thumbnails
Contents