Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.
Tanulmányok - Ács Anna: Szőlőművelő és bortermelő gazdaközösségek Tapolcafőn (1759–1943)
12 TANULMÁNYOK méretjük, ha pedig hiányosság az Korcsmároshoz tapasztaltatnék az Helység igazsága alá bocsátyuk. és mind Szegént mind Gazdagot véle meg böcsültetünk és az bor árát kemény beszedésével el nem idegenittettjük és T. Vgye és az Helység Statútumát véle meg tartatyuk s Korcsmáros urunk is az bor ivókkal meg tartattya és ha vagy magunk vagy Korcsmárosunk miat az épületbe kár esnék tartozunk á kárt meg téritteni. Ha valamely Embernek esete lenne, rövid időre hitelt is fogunk adni, az hitel adásban pedig illen módott tartunk; hogy az hitelt minden Cántorra tartozzék minden Ember bé fizetni és ismét ugy kérni hitelbe, ha pedig magunk erejével be nem szedhetnénk tartozék az hclség bor ára szedni és kültett is Hadnagyot adni mellénk . . . Hozzá járul czis, hogy ha néhányszor Helységünket valamely Uri Emberek meg keresnék, vagy ha ollas beteg lenne, vagy ha más végre á mikor kívántatnék tartozunk héberen is jó tiszta bort adni ... A mcllik fél ezen Contractusunkat meg nem álláná, akar az kiadó, akar az áromdátor áznak büntetése az falué négy forént, az Vicespány Uré tizenkettő'." 16. Lásd a 13. jegyzetet 17. A szőlőföldek után járó dézsma megtagadásáról 1848-ban lásd Für (1965) 101.ésFeyér(1970)46. VEML IX. 220.: A tapolcafői Nagycs Kisódorhegy iratai ,,Az árendát az Uraság részére által szolgáltattuk . . ." 1848 18. Für (1965) 103.ésFeyér (1970)50. 19. VEML IX. 220. A tapolcafői Nagy-és Kisódorhegy iratai 20. Für (1965) 106-108 és Feyér (1970) 53-55. 21. A Pápai Helytörténeti Múzeum Adattára ltsz.: 71. 29. 9. és 71. 29. 10.: . . . ugy nevezett „Öreg Dobogó" szőlő hegy bh f okosai, -- miután a szőlő dézsma vái f ság iránt Tekintetes Noszlopy Tamás, miniszteri jogbiztos ur hivatalos közbenjöttével 1869 Sept. 4-én létre jött Egyességi Szerződés értelmében, a szőlő dézsmát megváltották, s az örök váltsági összeget, PápaKovácsi uradalmi pénztáramba hijjány nélkül be is fizették; - az irt Szerződés 5-ig pontjában is kifejezett biztositásom folytán ottani szőlőbirtokaiknak tulajdoni jogát, -javukra, s ön neveikre, minden további előleges meghalgatásom nélkül, telekkönyvileg bekebeleztethessék. Kelt Bécsben Február 7.1872. Megyesi Somogyi Ilona Grófnő férjezett Gróf Wallis Gyuláné 22. VEML IX. 220. 23. VEML IX. 219. „Kümögi Helység" iratai, Kümögi hegység jegyzőkönyve" 1870-1942 24. Takács Árpád (1942) 19. szerint Veszprém vármegye 79 községében állapítottak meg filoxerát, Tapolcafőt nem sorolja közéjük. A hegyközségi jegyzőkönyvek és egyéb iratok sem tesznek róla említést. 25. A legújabban Csizmadia Andor által (1977) összefoglalt és elemzett hegyközségi törvények: 1894. XII. te. és az 1929. XVII. te. valamint az 1938. XXXI. te. meghatározott szervezeti formák kialakításának szándékával szervezték újjá és építették tovább a hegyközségéket. Tapolcafőn azonban ezek előírásait a gyakorlatban nem érvényesítették. 26. A II. világháború éveiben egyre kevesebben vettek részt a hegyközségek szervezeti életében és a számadáskönyvek, pásztorpénzszedő naplók •bejegyzései is megszűntek 1942-43ban. 27. Szabó (1946) 48. 28. Ibidem 29. VEML VBM iratok XV. 2. c: Tapolcafő községre vonatkozó iratok. Az 1920. augusztus 14-i határjárás anyagából, Dég-hegyre vonatkozóan: ,,Szőlőnek kézzel ásott árka." 30. Ibidem: ,, . . . a fenekén láttam ugyan egy kevés vizet, de ha bátor néha folyik is, most azonban olly lassú volt a folyása, hogy a viznek legkisebb mozgását sem láthattam,és könnyen hihető, hogy a fenekén látszott viz az ároknak mélyen ásott fenekéből ercdett, és gyűlt öszve." 31. Kivételes esetben némely szőlőbirtokos saját kaput és ajtót állíthatott fel földjén, így pl. ,Дг 1831-dik Esztendőben Az Méltóságos Gróf Somogyi Josef Fundusán az öreg Dobogói Helségben Debrentén Lakos Ábel Mártonnak aminémü Kéthold Szőleje Bírásában van az Helség és az Uraság fiscállissa Jelen létével Meg engedtetett Hogy az Maga Szőleje Végében Ajtót és Kaput Tsináltasson Oly fel tétellel 1-ször Hogy azon Kaput Különös Zár Vagy is Lakat alat Tartozik Maga Költségen Jo Státusban tartani Hogyha pedig Hijánossan Találtatnék, az Kaput az Régi Mod Szerint Bé köl Gyepültetni 2-szer Hogy azon Kapuról az hegyben sem Keresztül sem hosszában Menni éppen nem szabad Csak azon Két hold Szőlőben Hogyha pedig azon kapuról hiba történnék Az Kapu Gazdája Tartozik Meg teritteni 3-szor Hogy ha azon Kapun Valamely Ember Titkon Vagy Nyilván Be Menne s meg Tapasztaltatik mint Gyepű Hágó Ugy Büntessék Melyre Kötelezem Magamat Mártin Ábel" ,,Az öreg Dobogó Helységnek jövedelmcs és költséges lajstroma" Pápai Helytörténeti Múzeum Adattára ltsz.: 71. 29. 6. 32. Gyakoriak a hegyközségi, ,Jielységi" jegyzőkönyvek ilyen bejegyzései : ,,ökrökrül büntetést fizetett"; „az tehenétől büntetésbe fizet". 33. így pl. az öreg és Kisodor hegység hajlékának építésekor 1926-ban. VEML IX. 220. 34. Ibidem: ekkor Domonkos Sándor hegybíró kölcsönzött pénzt a hegységnek 12%-os kamatra az „odori hajlék" építéséhez. 35. A hegyközség meghatározása a szakirodalomban: Kertészeti lexikon (1963) 405-406, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (1970) a község utótagra vonatkozóan 2. kötet 639., Belényesy Márta (1958) 280., Szabó István (1965) 370.,Vajkai Aurél (1958) 59.; Orosz István (1960) 1112. Vincze István (1961) 96-97.; Erdei Ferenc (1957) 169-170. Újabban Égető Melinda foglalta össze a hegyközség, mint intézmény jelentéstartalmát, megjegyezve: ,,az intézménynek mindmáig nincs pontos fogalmi definíciója" Égető Melinda (1985) 7-8; Tapolcafőn e terminológiát nem használták, bár az a hegyközségekre vonatkozó törvénycikkek megjelenése óta elterjedhetett volna. Vele azonos értelmű a helység, hegység megnevezés, de Tapolcafőn ez az önkormányzatra épülő szőlőbirtokosközösség sohasem alkotott önálló települést - mint pl. Cserszegtomaj (Vajkai) és a szőlőbeli tanyaalakulás folyamata (Erdei) sem jellemezte. 36. A Dobogó nevű tapolcafői hegység 1761-ből származó artikulusait maga a földesúr, Medgyesi Somogyi Miklós adta ki: „Az Dobogó Névü Szőlő Hegynek a Tekénttes Földes Uraságnak ki adattatott Articulussai e Szerént következnek:" Pápai Helytörténeti Múzeum adattára. Ltsz.: 71. 29. 1. (Szövegét lásd a mellékletben) Veszprém vármegye 1803-ban kidolgozott egységes szőlőhegyi artikulusokat s azokat a következő évben kívánta hatályba léptetni. „Medgyesi Somogyi Miklós földesúr azonban már 1803-ban hatályba akarta helyezni a birtokához kapcsolódó szőlőhegyeken. Az adászteveli, tapolcafői, kovácsi, jákói és kisgannai szőlőbirtokosok viszont határozottan ellenszegültek. A földesúr és a helységek között 1828-ig húzódott a peremikor is a megye végül kötelezte a helységeket az 1804-ben megyeileg is hitelesített szabályzat helyi sajátosságokhoz alkalmazott változatának elfogadására." Égető (1985) 38. és 122-131. Tapolcafőn a szőlődézsma örök megváltása - ami rövid idő, 2-3 év alatt végbement, míg az ország egyes területein a váltságdíjat állami közvetítéssel 22 év alatt törlesztették le (Feyér 1970. 55.) - után, az 1870-es évek elejétől alakítottak önálló hegyközségeket új artikulusok életbe léptetésével. Pl. az „öreg Dobogói szabad közbirtokosság régi hegy-articulusai helyébe újakat alkot" . . . (lásd melléklet). Az új artikulus bizonyára az egész járásban érvényben lehetett, mert Pápán 1870-ben nyomtatott példány, csak a hely- és névmegjelölés kézírásos valamint a helyi szokást rögzítő utolsó, 20. pont: ,,A ki vásárnap dél utáni Isten tisztelet előtt szőlejébe gyümölcsöt szed, az artikulus értelme szerént büntetődik, a divo verés épen nem szabad." Pápai Helytörténeti Múzeum Adattára ltsz. 71. 29. 9. 37. Lásd 25. jegyzet 38. Pl. Patak Lajos hegybíró 8 évi, Papp Lajos hegyjegyző 12 évi „szolgálat" után mondott le az Odor hegységben 1838. május 24-én. „Nagy és Kis