Veszprémi Történelmi Tár 1989. I.

Tanulmányok - Ács Anna: Szőlőművelő és bortermelő gazdaközösségek Tapolcafőn (1759–1943)

12 TANULMÁNYOK méretjük, ha pedig hiányosság az Korcsmároshoz tapasztaltatnék az Helység igazsága alá bocsátyuk. és mind Szegént mind Gazdagot véle meg böcsültetünk és az bor árát ke­mény beszedésével el nem idegenit­tettjük és T. Vgye és az Helység Statútumát véle meg tartatyuk s Korcsmáros urunk is az bor ivókkal meg tartattya és ha vagy magunk vagy Korcsmárosunk miat az épület­be kár esnék tartozunk á kárt meg téritteni. Ha valamely Embernek esete lenne, rövid időre hitelt is fo­gunk adni, az hitel adásban pedig illen módott tartunk; hogy az hitelt minden Cántorra tartozzék minden Ember bé fizetni és ismét ugy kérni hitelbe, ha pedig magunk erejével be nem szedhetnénk tartozék az hclség bor ára szedni és kültett is Hadnagyot adni mellénk . . . Hozzá járul czis, hogy ha néhányszor Helységünket va­lamely Uri Emberek meg keresnék, vagy ha ollas beteg lenne, vagy ha más végre á mikor kívántatnék tar­tozunk héberen is jó tiszta bort ad­ni ... A mcllik fél ezen Contractu­sunkat meg nem álláná, akar az ki­adó, akar az áromdátor áznak bün­tetése az falué négy forént, az Vices­pány Uré tizenkettő'." 16. Lásd a 13. jegyzetet 17. A szőlőföldek után járó dézsma meg­tagadásáról 1848-ban lásd Für (1965) 101.ésFeyér(1970)46. VEML IX. 220.: A tapolcafői Nagy­cs Kisódorhegy iratai ,,Az árendát az Uraság részére által szolgáltattuk . . ." 1848 18. Für (1965) 103.ésFeyér (1970)50. 19. VEML IX. 220. A tapolcafői Nagy-és Kisódorhegy iratai 20. Für (1965) 106-108 és Feyér (1970) 53-55. 21. A Pápai Helytörténeti Múzeum Adat­tára ltsz.: 71. 29. 9. és 71. 29. 10.: . . . ugy nevezett „Öreg Dobogó" szőlő hegy bh f okosai, -- miután a sző­lő dézsma vái f ság iránt Tekintetes Noszlopy Tamás, miniszteri jogbiztos ur hivatalos közbenjöttével 1869 Sept. 4-én létre jött Egyességi Szerződés ér­telmében, a szőlő dézsmát megváltot­ták, s az örök váltsági összeget, Pápa­Kovácsi uradalmi pénztáramba hij­jány nélkül be is fizették; - az irt Szerződés 5-ig pontjában is kifejezett biztositásom folytán ottani szőlőbir­tokaiknak tulajdoni jogát, -javukra, s ön neveikre, minden további előle­ges meghalgatásom nélkül, telekköny­vileg bekebeleztethessék. Kelt Bécsben Február 7.1872. Megyesi Somogyi Ilona Grófnő férjezett Gróf Wallis Gyuláné 22. VEML IX. 220. 23. VEML IX. 219. „Kümögi Helység" iratai, Kümögi hegység jegyzőköny­ve" 1870-1942 24. Takács Árpád (1942) 19. szerint Veszprém vármegye 79 községében állapítottak meg filoxerát, Tapolca­főt nem sorolja közéjük. A hegyköz­ségi jegyzőkönyvek és egyéb iratok sem tesznek róla említést. 25. A legújabban Csizmadia Andor által (1977) összefoglalt és elemzett hegy­községi törvények: 1894. XII. te. és az 1929. XVII. te. valamint az 1938. XXXI. te. meghatározott szervezeti formák kialakításának szándékával szervezték újjá és építették tovább a hegyközségéket. Tapolcafőn azonban ezek előírásait a gyakorlatban nem ér­vényesítették. 26. A II. világháború éveiben egyre keve­sebben vettek részt a hegyközségek szervezeti életében és a számadás­könyvek, pásztorpénzszedő naplók •bejegyzései is megszűntek 1942-43­ban. 27. Szabó (1946) 48. 28. Ibidem 29. VEML VBM iratok XV. 2. c: Tapol­cafő községre vonatkozó iratok. Az 1920. augusztus 14-i határjárás anya­gából, Dég-hegyre vonatkozóan: ,,Szőlőnek kézzel ásott árka." 30. Ibidem: ,, . . . a fenekén láttam ugyan egy kevés vizet, de ha bátor néha folyik is, most azonban olly lassú volt a folyása, hogy a viznek legkisebb mozgását sem láthattam,és könnyen hihető, hogy a fenekén lát­szott viz az ároknak mélyen ásott fenekéből ercdett, és gyűlt öszve." 31. Kivételes esetben némely szőlőbir­tokos saját kaput és ajtót állíthatott fel földjén, így pl. ,Дг 1831-dik Esz­tendőben Az Méltóságos Gróf Somo­gyi Josef Fundusán az öreg Dobogói Helségben Debrentén Lakos Ábel Mártonnak aminémü Kéthold Szőleje Bírásában van az Helség és az Uraság fiscállissa Jelen létével Meg engedte­tett Hogy az Maga Szőleje Végében Ajtót és Kaput Tsináltasson Oly fel tétellel 1-ször Hogy azon Kaput Kü­lönös Zár Vagy is Lakat alat Tartozik Maga Költségen Jo Státusban tartani Hogyha pedig Hijánossan Találtatnék, az Kaput az Régi Mod Szerint Bé köl Gyepültetni 2-szer Hogy azon Kapu­ról az hegyben sem Keresztül sem hosszában Menni éppen nem szabad Csak azon Két hold Szőlőben Hogyha pedig azon kapuról hiba történnék Az Kapu Gazdája Tartozik Meg te­ritteni 3-szor Hogy ha azon Kapun Valamely Ember Titkon Vagy Nyil­ván Be Menne s meg Tapasztaltatik mint Gyepű Hágó Ugy Büntessék Melyre Kötelezem Magamat Mártin Ábel" ,,Az öreg Dobogó Helységnek jövedelmcs és költséges lajstroma" Pápai Helytörténeti Múzeum Adattá­ra ltsz.: 71. 29. 6. 32. Gyakoriak a hegyközségi, ,Jielységi" jegyzőkönyvek ilyen bejegyzései : ,,ökrökrül büntetést fizetett"; „az te­henétől büntetésbe fizet". 33. így pl. az öreg és Kisodor hegység hajlékának építésekor 1926-ban. VEML IX. 220. 34. Ibidem: ekkor Domonkos Sándor hegybíró kölcsönzött pénzt a hegy­ségnek 12%-os kamatra az „odori hajlék" építéséhez. 35. A hegyközség meghatározása a szak­irodalomban: Kertészeti lexikon (1963) 405-406, A magyar nyelv tör­téneti-etimológiai szótára (1970) a község utótagra vonatkozóan 2. kötet 639., Belényesy Márta (1958) 280., Szabó István (1965) 370.,Vajkai Aurél (1958) 59.; Orosz István (1960) 11­12. Vincze István (1961) 96-97.; Erdei Ferenc (1957) 169-170. Újab­ban Égető Melinda foglalta össze a hegyközség, mint intézmény jelentés­tartalmát, megjegyezve: ,,az intéz­ménynek mindmáig nincs pontos fo­galmi definíciója" Égető Melinda (1985) 7-8; Tapolcafőn e termino­lógiát nem használták, bár az a hegy­községekre vonatkozó törvénycikkek megjelenése óta elterjedhetett volna. Vele azonos értelmű a helység, hegy­ség megnevezés, de Tapolcafőn ez az önkormányzatra épülő szőlőbirtokos­közösség sohasem alkotott önálló települést - mint pl. Cserszegtomaj (Vajkai) és a szőlőbeli tanyaalakulás folyamata (Erdei) sem jellemezte. 36. A Dobogó nevű tapolcafői hegység 1761-ből származó artikulusait maga a földesúr, Medgyesi Somogyi Miklós adta ki: „Az Dobogó Névü Szőlő Hegynek a Tekénttes Földes Uraság­nak ki adattatott Articulussai e Sze­rént következnek:" Pápai Helytörté­neti Múzeum adattára. Ltsz.: 71. 29. 1. (Szövegét lásd a mellékletben) Veszprém vármegye 1803-ban kidol­gozott egységes szőlőhegyi artikulu­sokat s azokat a következő évben kí­vánta hatályba léptetni. „Medgyesi Somogyi Miklós földesúr azonban már 1803-ban hatályba akarta helyez­ni a birtokához kapcsolódó szőlő­hegyeken. Az adászteveli, tapolcafői, kovácsi, jákói és kisgannai szőlőbir­tokosok viszont határozottan ellen­szegültek. A földesúr és a helységek között 1828-ig húzódott a peremi­kor is a megye végül kötelezte a hely­ségeket az 1804-ben megyeileg is hi­telesített szabályzat helyi sajátossá­gokhoz alkalmazott változatának el­fogadására." Égető (1985) 38. és 122-131. Tapolcafőn a szőlődézsma örök meg­váltása - ami rövid idő, 2-3 év alatt végbement, míg az ország egyes terü­letein a váltságdíjat állami közvetítés­sel 22 év alatt törlesztették le (Feyér 1970. 55.) - után, az 1870-es évek elejétől alakítottak önálló hegyköz­ségeket új artikulusok életbe lépteté­sével. Pl. az „öreg Dobogói szabad közbirtokosság régi hegy-articulusai helyébe újakat alkot" . . . (lásd mel­léklet). Az új artikulus bizonyára az egész járásban érvényben lehetett, mert Pápán 1870-ben nyomtatott példány, csak a hely- és névmegjelölés kézírásos valamint a helyi szokást rögzítő utolsó, 20. pont: ,,A ki vá­sárnap dél utáni Isten tisztelet előtt szőlejébe gyümölcsöt szed, az artiku­lus értelme szerént büntetődik, a divo verés épen nem szabad." Pápai Helytörténeti Múzeum Adattá­ra ltsz. 71. 29. 9. 37. Lásd 25. jegyzet 38. Pl. Patak Lajos hegybíró 8 évi, Papp Lajos hegyjegyző 12 évi „szolgálat" után mondott le az Odor hegységben 1838. május 24-én. „Nagy és Kis

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents