S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
S. Perémi Ágota: Újabb avar kori leletek Veszprém megyében VI. A Balatonszőlős-Tsz major temető részlete
része a földmunkát végző ún. Rajkai brigád tagjainak birtokába került. A leleteket a munkások magukkal vitték lakóhelyükre, többek között Vörse (Somogy m.), Nagyszokolyra (Tolna m.). Egy részüket a balatonfüredi Tsz elnök vette magához azzal, hogy azokat leadja a múzeumnak. A leletek előkerülését részben az építkezés műszaki ellenőrének, részben a Tsz elnöknek jelentenie kellett volna, amit nem tettek meg. A nekik átadott leleteket nem küldték be a múzeumba. 1963 november 19-én Németh Péter engedélyt kért a megyei Építésvezetőségtől, hogy a munkásokat munkaidőben lakhelyükre szállítsák, hogy az elvitt tárgyakat összeszedjék. 1963 november 20-án az egyik szentantalfai munkás lakására utaztak, ahol egy teljes indás övgarnitúrát, valamint a csont botvéget adtak át. A többi munkástól ígéretet kapott, hogy a náluk levő leleteket elhozzák. A következő héten, 1963 november 23-én jutottak végre Németh Péterhez a VÖrsre elvitt darabok: a később ,A” jelű sírhoz sorolt Nereidás csattest, lovas alakos öntött korongok, áttört díszkorong. Másik munkástól sikerült megszerezni a sima fülbevalót. 1963 november 26-án a Tsz elnöktől sikerült megszereznie egy teljes övgarnitúrát és két kést. Sajnos a leletek utáni további nyomozásra már nem került sor. A következő évre tervezett kutatás nem valósulhatott meg. A találás helyszínéről nem készült sem fotó, sem rajz, illetve az előkerült emberi és minden bizonnyal állati csontokról sem történik említés. Ezek sorsa nem ismert. Az összegyűjtött és stílusjegyek alapján rendszerezett leleteket Németh Péter 1969-ben publikálta.4 Az 1983. évi leletmentés 1983 május 26-án értesítették a Bakonyi Múzeumot5, hogy Balatonszőlősön, a Tsz volt sertéstelepén földmunkavégzés közben csontokat találtak. A helyszínre Cs. Dax Margit ment ki és a leletmentési 4 Ltsz.: 63.565.1-63.573.1.; NÉMETH 1964, 50; NÉMETH 1969. 154-157.; MRT 2. 9/4. lelőhely. 56.; ADAM 2002, 41.; VERESS D. 1994, 9.,173., valamint aTSz 1983-84-as évek átalakulásával kapcsolatos beruházásokról: 191. 51990-ig. naplója szerint „igen lehangoló kép fogadott", amit a sírleírások is híven tükröznek.6 A földmunka a volt sertéstelep épülete mellett lévő domboldalt érintette, amelyet újabb épületek alapozásához 20x80 m-es részen ledózeroltak. A kitermelt földet elszállították. A munkákat a terület északi végében egy több méter mély derítő kiásásával kezdték. Ennek földmunkái közben is találtak csontokat, illetve valószínűleg innen kerülhetett elő egy öntött indadíszes övgarnitúra is, amelynek egy részét a munkások átadták. Leletmentésre öt munkanap állt rendelkezésre május 30-június 3 között, amelynek során 16 sírt mentettek meg, illetve dokumentáltak. Sajnos a leletmentés helyszínéről, a ledózerolt területről összesítő térkép nem készült. Valószínű, hogy a földmunkáknak számos temetkezés esett áldozatul, a terep adottságai miatt (erdő) pedig további feltárásokat már nem lehetett végezni. Feltételezzük, hogy az ekkor leletmentett sírok az 1963-ban előkerült temetőrészhez tartoznak. Akkor az istálló (sertéstelep?) építése közben kb. 15 sírt bolygattak meg. A leletanyag feldolgozása során arra törekedtünk, hogy a leletmentések helyszínét minél pontosabban beazonosíthassuk.7 Mint feljebb jeleztük, egyik időpontban sem készült helyszínrajz, temetőtérkép. A jelentések mindkét esetben a Tsz istállóról, illetve ennek közelében folytatott munkákról számolnak be. A rendelkezésre álló ásatási felvételek alapján megpróbáltuk megközelítőleg behatárolni legalább az 1983. évi leletmentés helyszínét, valamint hozzávetőleg meghatározni a korábban előkerült temetkezések helyét. (2. ábra 1-2.; 3. ábra 1-3.; 4. ábra 1-2.; 5. ábra 1-2.) Az adatok alapján a hajdani Tsz istálló a település déli részén elhelyezkedő kisebb dombon épült. Ennek során a Ny-K-i irányú, téglalap alakú épület alapjának kiásása közben, valamint a domb rézsűzése közben, ennek északi oldalán, illetve az épület keleti végében kerültek elő az első sírok. A szemtanú beszá-6Cs. Dax Margit jelentése, ásatási napló, ásatási felvételek LDM Régészeti Adattárában: ltsz.: 18.354-84. Leletanyag ltsz.: 85.82.1-85.82.35. Embertani anyag a felsőörsi Régészeti Raktárban található. Feldolgozatlan. Első beszámoló CS. DAX 1984, 67. 7 A lelőhely nyilvántartási száma 7492, amelyet a Helyi Rendezési Terv is tartalmazz. Lásd: http://www.balatonszolos.hu/magyar/rendeletek/2005_06_3.pdf. A helyszínen a lelőhely ellenőrzésére 2005. évben került sor, Gallina Zsolt vezetésével. Lásd: https://archeodatabase.hnm. hu/hu/node/69204 88
