S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
S. Perémi Ágota: Újabb avar kori leletek Veszprém megyében VI. A Balatonszőlős-Tsz major temető részlete
mólója szerint 35-40, Németh Péter szerint 10-15 sír pusztulhatott el.8 1983-ban az épülettől északra még meglévő dombot dózerolták el, amely során újabb sírok pusztultak el, míg 16 sírt sikerült megmenteni. (6. ábra) Számunkra azért tűnik fontosnak a körülmények tisztázása, mivel a szórványként (1963. évi és az 1983. év szórványanyaga) múzeumba került leletek, valamint a feltárásból előkerült tárgyi anyag mennyisége, gazdagsága között elég jelentős eltérés mutatkozik. A feltárt és az adatok alapján rekonstruált sírok előkerülési helye viszonylag közel van egymáshoz, ugyanazon temetőről lehet szó, de a leletanyagban mutatkozó különbségekre egyelőre nem tudunk magyarázatot adni. Az elmúlt évtizedekben az istálló épület nyugati végén egy további, É-D-i irányú épületet, gépműhelyt építettek fel. Az építkezésről a területileg illetékes múzeumot nem értesítették, újabb leletek előkerüléséről nem tudunk. Ez az épületrész valamikor az 1980-as években épülhetett, mivel egy 1992-ben készült légi felvételen már jól látszik az épülettömb.9 Újabb adatunk a temetőről 2008-ból van, amikor az ingatlanon, az északi kerítés mellett az E.ON 40 kV-os kábelvezeték számára árkot ásott.10 A rendelkezésünkre álló adatok alapján ekkor újabb sírokat bolygattak meg, mind a keleti bejárati résznél, mind az árok nyugati végében. Erről a fényképfelvételek tanúskodnak, amelyeken jól kivehető a földkupacok tetején látható emberi csontok. (7. ábra 1-2.; 8. ábra 1-2.; 9. ábra) Egyúttal a fényképeken jól látszanak egyéb, korábban lefektetett vezetékek is, azaz korábban, elsősorban a terület nyugati részén, legalább háromszor bolygatták az ingatlant. Ugyancsak az elmúlt évtizedekben, az 1983. évi ásatási területen, a hajdani istálló épület két hosszan8 NÉMETH 1964, 154. 9 VERESS D. 1994, 204., 65. kép. A felvételen még jól látszik, hogy az északra levő szomszédos telkek üresen állnak, napjaikra már be vannak építve. 10Az információkat, a korabeli fényképfelvételeket és térképeket Wolfgang Mahler úr adta át, akinek ez úton is szívből köszönöm a segítségét. A jelenlegi tulajdonosnak (Marborg Invest Kft.) és a cég helyi képviselőjének tudomása volt a lelőhelyről, a villamosvezeték építése a tudtuk nélkül történt, amit a kártérítéssel kapcsolatos anyag is alátámaszt. A későbbiek során jelentős földmunkával járó beruházásokhoz nem járultak hozzá. Nagyon sajnáljuk, hogy a tervek szerint 2020-ban az ingatlan új tulajdonoshoz fog kerülni, de reménykedünk a jövőbeni hasonló támogatásban. ti oldalához alapozás nélküli, kisebb faházakat építettek. A 2008. évi felvételeken még jól látszik, hogy az épület mellett ezek még nem állnak. Újabb sírok előkerüléséről nem tudunk. A leletanyag leírása 1963. év11 A. sír 1. Öweretek (Ltsz.: 63.565.1.) 2 darab öntött bronz, korong alakú övveret. A veret szélén dudoros, gyöngyös keret van. A korongon vágtató ló és lovas alakját ábrázolták, aki a bal kezében dobásra emelt lándzsát tart, a jobb kezével a kantárt fogja. Mélyített vonalak jelzik a ló fejlét, sörényét, szemét, a kantárt, farkát, míg a lovas fejét és nyakát fedő páncélt (?) vonalakkal és poncolással emelték ki. Az alakok kiemelkednek a háttérből, V alakú poncolással díszítettek. A mélyített háttér egy részén is jól kivehető a poncolás. A veretek közül az egyik aranyozott, a másik kissé kopottabb. Felerősítésre a veret két szemben levő oldalán levő nittszegek szolgáltak. Atm.: 3,4 cm. (10. ábra 1-2.; 11. ábra 1-2.) 2. Csattest (Ltsz.: 63.565.2.) Bronzból öntött, aranyozott felületű, téglalap alakú csattest, a csatkeret rögzítésére szolgáló két kis füllel. A vas csatkeret és tüske letört. A csat szélét dudoros, gyöngyös keret díszíti. A veretet közepén guggoló helyzetű alak látszik, jobb keze felemelve, bal leeresztve, mindkét esetben nyitott tenyérrel. Az alak egy nyitott szájú állaton (delfin?) „lovagol”. Az emberalak feje mögötti részen hal farok (?) látszik. Az ábrázolás értelmezése; delfinen lovagló Nereida. Az alakok kiemelkednek a háttérből, háromszög alakú poncolással díszítettek, akár csak a mélyített, aranyozott háttér. Felerősítésre három nittszeg szolgált. H.: 4,3 cm; sz.: 2,8 cm. (10. ábra3.; 11. ábra 3.) 3. Lyukvédő (Ltsz.: 63.565.3.) Öntött, bronz, aranyozott felületű lyukvédő. A veret egyik oldala íveken bemélyedő, szív alakú. A veretet a síkból kiemelkedő vonalakból szerkesztett 11A leletek leírását Németh Péter csoportosítása alapján közöljük. 89
