S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Rainer Pál: "Az a kép a battallionunk halottainak a temetője. Lehet hogy még az én helyem is ott van" Neuperger Ferenc, szentbélkállai 48-as közös baka levelei az I. világháborúból
RAINER PAL „EZ A KEP A BATTALLIONUNK HALOTTAINAK A TEMETŐJE. LEHET HOGY MÉG AZ ÉN HELYEM IS OTT VAN” NEUPERGER FERENC, SZENTBÉKKÁLLAI48-AS KÖZÖS BAKA LEVELEI AZ I. VILÁGHÁBORÚBÓL A veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban 2014. szeptember 30-án nyílt meg „Az I. világháború Veszprémben, veszprémiek az I. világháborúban” című centenáriumi kiállítás. A kiállítást megelőző anyaggyűjtés időszakában részletesen átnéztem múzeumunk adattárát, hogy tájékozódjam róla, milyen világháborús dokumentum anyagokkal rendelkezünk. Többek között átvizsgáltam a mintegy 800 darabból álló, rendkívül gazdag és változatos I. világháborús fénykép kollekciónkat is. A fényképek jó részét még a háború alatt első múzeumigazgatónk Laczkó Dezső kegyesrendi szerzetes tanár és gimnáziumigazgató gyűjtötte, főleg saját veszprémi fógimnáziumi tanulóitól, akik többnyire a különböző rokonaik révén megszerzett dokumentumokat, tárgyakat ajándékozták a múzeumnak. A II. világháborút követően, 1953-tól kezdve múzeumunk valamennyi gyűjteményének műtárgyait átleltározták az akkoriban bevezetett új típusú leltárkönyvekbe. Az I. világháborús fényképek döntő többségét 1969-ben leltározták újra. Mindez meglehetősen szakszerűtlenül, sietősen történt. Sokszor több, akár több száz darab fényképet is egyszerűen közösen I. világháborús fényképek megjelöléssel, de 'PETŐFI 1972, 70. „Zöld hajtókás, sárga pitykés Közlegény... Egész a közlegénységig FölvivémF (Petőfi Sándor: Ivás közben, Debrecen 1844. jan.—febr.Y minden közelebbi részletesebb magyarázat nélkül írtak be a leltárkönyvbe. Nem történt meg (vagy csak kivételesen) a fotók (de más tárgyak esetében sem) a régi szerzeményi napló (korábban így nevezték a leltárkönyveket) számainak és a tárgyak proven ienciájának átvezetése sem. A militária jellegű fotóanyag közelmúltbeli revíziója során, ahol lehetett, pótoltam a régi szerzeményi napló számokat is. Ezeknek a visszakeresésével pedig kideríthető volt a képek egy részének eredete. Azonban sajnos Laczkó Dezső is jobbára csak azt tüntette fel, hogy mikor és kitől kapta a múzeum a felvételeket, anélkül hogy pontosan megjelölte volna azoknak a témáját és dokumentálta volna az ábrázolt személyek adatait, rendszerint megelégedett a sommás világháborús fényképek, vagy más hasonló bejegyzésekkel. Közismert, hogy a fényképeket gyakran levelezőlapokként használták a katonák, s azoknak a hátoldalára írt soraikkal tájékoztatták szeretteiket hogylétükről. Arról azonban, hogy a fényképek ilyen információkat is hordoznak, teljességgel hallgatnak a régi szerzeményi naplóink, de újabb leltárkönyveink is. Jómagam azonban kíváncsi voltam, vajon maradt-e esetleg olyan, egy-egy személyhez kapcsolható, több darabból álló fényképes levelezőlap sorozat, amelyből ha szerény mértékben is, de esetleg megrajzol275
