S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Rainer Pál: "Az a kép a battallionunk halottainak a temetője. Lehet hogy még az én helyem is ott van" Neuperger Ferenc, szentbélkállai 48-as közös baka levelei az I. világháborúból
ható, rekonstruálható lenne egy-egy frontkatona világháborús sorsa. A vizsgálat során kiderült, hogy esetenként ugyanazon személytől több levelezőlapot (gyakran egyúttal egyben fényképet is) őriz gyűjteményünk. Ezek közül az átlel tározást követően, egyetlen személynek a lapjait sem leltározták be egy egységként, egy helyre, hanem inkább a felvételek témája szerint szórták szét, illetve keverték össze és leltározták teljesen eltérő számok alatt. Az I. világháború centenáriumára megjelent kötetemben a múzeumi gyűjteményeinkben őrzött levelekből Laczkó Dezső múzeum igazgatóhoz a világháború alatt írt leveleket (közte több katona levélíró leveleit) ismertettem.: Jelen írásomban a Neuperger Ferenc cs. és kir. 48. (nagykanizsai) gyalogezredbeli közlegény által írt levelezőlap sorozatot szeretném bemutatni. A kollekció összesen ló db fényképet tartalmaz, amelynek egy része tábori postai levelezőlapként is szolgált, más része eredetileg valószínűleg borítékba zárt levél mellékleteként kerülhetett haza, mert ezeken nem szerepelnek tábori postai bélyegzők. A fényképek két alkalommal kerültek be az 1903-ban megalakult veszprémi, akkor még Veszprémvármegyei Múzeumba. Első ízben 1917. december 31- én, 4922. szerzeményi napló szám alatt, „harctéri fényképes levelező lapok” megjelöléssel 8 db a román (erdélyi) frontról,2 3 másodszor az 1918. március 31. és április 11. közötti napokban, 4963. szerzeményi napló szám alatt, „8 drb képes levelezőlap az olasz harctérről” magyarázattal.4 Az ajándékozó mindkét alkalommal Neuperger Imre (akkoriban) V. osztályos gimnáziumi tanuló, a leveleket író Neuperger Ferenc gyalogos testvéröcscse volt. Neuperger Imre Szentbékkállán született 1902. november 3-án. Az 1913/1914-es tanévtől az 1920/1921-es tanévig volt a veszprémi Kegyesrendi Főgimnázium diákja.5 A Mátrai Rudolf ciszterci r. k. főgimnáziumi igazgató elnöklete és dr. Fritz Arthur 2 RAINER 2015. 3 Veszprémvármegyei Múzeum szerzeményi naplója 1903—1923. 312. Nr. 4922. LDM adattár. 4 Veszprémvármegyei Múzeum szerzeményi naplója 1903-1923. 315. Nr. 4963. LDM adattár. 5 Főgimnáziumi Értesítő 1915/1916, 59.; 1916/1917, 30.; 1919/1920, 12.; 1920/1921, 17. miniszteri biztos jelenléte mellett, 1921. június 16— 18-án megtartott érettségi vizsgán jól érett.6 1925. június 21-én pappá szentelték. 1925-től káplán volt Berzencén (Somogy m.). 1927-től tanulmányi felügyelő Veszprémben, a Dávid Árvaház Fiúnevelő Intézetnél és hitoktató az Angolkisasszonyok Intézeténél. 1928-tól ismét káplán Berzencén, majd 1930-tól Keszthelyen. 1934-től adminisztrátor Igáiban (Somogy m.), 1936-tól plébános ugyanott. Nevét a B. M. 297 526/1939. II. sz. engedélyével Neupergerről Tóthra változtatta. 1959. november 30-án halt meg Budapesten, a Széher úti Szent Ferenc-kórházban, december 7-én temették el Igáiban. (1—2. ábrák)7 A veszprémi főgimnázium diákjainak gyűjtőmunkáját természetesen Laczkó Dezső szorgalmazta. Az intézet 1915/1916-os értesítőjében így számolt be a munkáról: „Az intézet részére háborús emléktárgyakat nem gyűjtöttünk. (...) Ifjúságunk azonban készséggel nyújtott segédkezet az igazgatónak, a Veszprémvármegyei Múzeum hadi gyűjteményének szaporítását célzó működésében. E célra többen fegyvereket, fegyveralkatrészeket, lövedékeket, ruhadarabokat, orosz fogoly munkákat, s egyéb ipari készítményeket, levelezést, naplószerű feljegyzéseket, használt hadi bélyeget, stb. stb. bocsátottak a gyűjtést végző igazgató rendelkezésére. Meg kell e helyen név szerint is említenünk Schamschula Artur IV. és Schamschula György8 III. oszt. tanulókat, kik valóban ritkaságszámba menő és muzeális értékű tárgyakkal gazdagították a megyei múzeumot,”9 A Neuperger Ferenctől első alkalommal bekerült fényképek (erdélyi harctér) felirata kivétel nélkül tintaceruzával íródott, amelyet a katonák a lövészárokban, harctéri körülmények között is könnyen használni tudtak. Viszont a másodjára bekerült lapok (olasz harctér) mindegyikén tintával írt a felirat. Tekintettel az akkoriban használt, tollszárakra szerelt, mártogatós toliakra, ennek alapján talán fel-6 Főgimnáziumi Értesítő 1920/1921. 18. 7 PFEIFFER 1987,1034., 1116. * Schamschula György a III. osztályban Neuperger Imre osztálytársa volt. Testvérével, Schamschula Artúrral (személyéről és a múzeumnak ajándékozott tárgyairól: RAINER 2015, 59—61.) együtt édesapjuk, Schamschula Rezső (Rudolf) tábornok (személyéről és a múzeumnak ajándékozott tárgyairól: RAINER 2015, 61-65.) révén jutottak hozzá különféle háborús relikviákhoz. 9 Főgimnáziumi Értesítő 1915/1916, 18. 276
