S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Fogl Krisztián Sándor: A plébános és az egyházközség kapcsolata a veszprémi egyházmegyében 1847 és 1849 között az egyházkormányzati iratok tükrében
FOGL KRISZTIÁN SÁNDOR A PLÉBÁNOS ÉS AZ EGYHÁZKÖZSÉG KAPCSOLATA A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYÉBEN 1847 ÉS 1849 KÖZÖTT AZ EGYHÁZKORMÁNYZATI IRATOK TÜKRÉBEN Források, historiográfia Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc történetét feldolgozó szakirodalmakon belül, a hadtörténet mellett, egyháztörténeti témában az elmúlt időszak során több számottevő értekezés látott napvilágot.1 A papság viselkedésével, fegyelmi állapotával kapcsolatban kiemelendő Zakar Péter, Tamási Zsolt és Lakatos Andor munkássága, akik egyházmegyékre lebontva vizsgálták a papság fegyelmi ügyeit. Zakar Péter elsősorban a tábori lelkészeket, illetve a Csanádi egyházmegye papságának fegyelmi állapotát elemezte több írásában is. Lakatos Andor kutatásai a kalocsa-bácsi főegyházmegyére, míg Tamási Zsolté az erdélyi egyházmegye viszonyaira korlátozódnak.2 A veszprémi egyházmegye papságának viselkedésmódját, fegyelmi ügyeit, pasztorális kapcsolatait ebben az időszakban, ilyen formában még nem tárgyalták, így én a munkámban arra keresem a választ, hogy az általam tárgyalt időszakban bekövetkezett társadalmi változások miként befolyásolták az alsópapság magatartását és társas kapcsolatait. Jelen dolgozat egy hosszabb kutatás kezdetleges eredményeit hivatott bemutatni, mely a plébános és a hívek között felmerülő konfliktushelyzetek fő tényezőire koncentrál.3 A Veszprémi Főegyházmegyei Levéltárban szem-1 HERMANN R. 2011,56. 2 LAKATOS—SARNYAI 2001, 241. A forrásgyűjtemény külön foglalkozik, 1848-1851 között a papi sorsokkal Lásd. LAKATOSSARNYAI 2001, 150-219; LAKATOS 2007, 85-128.; LAKATOS 1998, 746-752. A kalocsa-bácsi főegyházmegye 1848-1849-es történetéről bővebben: ZAKAR 2000, 283-305.; BÁRTH 1975, 229- 244.; Az erdélyi egyházmegyével kapcsolatosan: TAMÁSI 2004, 139— 158.; TAMÁSI 2013.; TAMÁSI 2014; fegyelmi ügyekről továbbá: ZAKAR 2011, 82-101.; ZAKAR 2009, 47-62. Hadtörténetről alapmunka: HERMANN R. 2001. A katonának állt egyháziakról, tábori lelkészségről ÁLTALÁNOSAN: BOROVI 1992; ZAKAR 1999. 3A témában idáig két tanulmányom jelent meg: FOGL 2015, 3-19; FOGL 2017, 113-133. A dolgozatban elemzett ügyek mellett vannak még olyanok, melyek ebben az időszakban történtek, ám teljes körű besültem azzal, hogy az iktatókönyvekben szép számmal találhatók kiadatlan szentszéki jegyzőkönyvek.4 Ez a forrástípus információt szolgáltat a bevádolt pap kilétéről, az ellene felhozott vádakról, a vádlóiról, illetve az alkalmazott büntetésről. A jegyzőkönyvek az egyházmegyei bíróságok intézménytörténeti vizsgálatához adalékként szolgálnak a szentszéki eljárás menetét illetően, ráadásul a 19. századi egyháztörténet írásban a püspöki bíróságok működése kevésbé feldolgozott terület.5 Az elkövetkezendőkben javarészt olyan tényezőket emelek ki, melyekre a plébánosok, vagy a hívők által írt panaszlevelekből derül fény. Ezek a forrástípusok, a szentszéki jegyzőkönyvekhez hasonlóan, egységesen az egyházmegye hivatalos egyházkormányzati anyagait tartalmazó fondban, az acta dioecesanaban találhatók.6 Másik jelentős forrásállomány az esperes kerületi koronák jegyzőkönyvei.7 Emellett historia domus töredékeket (Toponár, Vörs) és a veszprémi Szent Mihály-plébánia háztörténetét vizsgáltam. A források között akadnak szép számmal olyanok, amelyek betekintést nyújtanak a veszprémi egyelemzésük, feldolgozásuk még várat magára. Jelen írásomban jellegzetes eseteket emeltem ki, melyek jól bemutatják a plébános és a helyi közösség között kirobbant ellentéteket és azok tényezőit. Az elemzésem ebből kifolyólag vázlatos, a teljesség igényét nélkülözi. 4VFL I. 01.44.; VFL 1.01.22. 5 A szentszéki bíróságok ügymenetével kapcsolatosan említésre méltó Bőzinger Rezső veszprémi egyházmegyei áldozó pap, szentszéki jegyző doktori értekezése, melyben a katolikus papság fegyelmi és bűnügyeiben alkalmazott eljárás menetét vizsgálja. Az egyházmegyei szentszéki bíróság működésének történelmi hátterét is ismerteti. BŐZINGER 1902. Tamási Anna Éva munkái elsősorban a házasságjogra koncentrálnak. Területi szempontból kifejezetten a székesfehérvári és a veszprémi egyházmegye szentszékein tárgyalt házassági perek kerültek vizsgálatának középpontjába 1850 és 1920 között. Vö. TAMÁSI A. 2016, 151-166; U.ő. 2017,217. 6 VFL 1.01.44. 7 A 18. századi esperesi koronákról lásd DÉNESI 2007, 5-17. vö. DÉNESI 2006, 5.; továbbá: VFL V. 259
