S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Fogl Krisztián Sándor: A plébános és az egyházközség kapcsolata a veszprémi egyházmegyében 1847 és 1849 között az egyházkormányzati iratok tükrében
házmegye, illetve az alsópapság életébe. A községek lakosságának felekezeti és etnikai hovatartozási arányához kapcsolódó számadatokhoz az egyházmegyei papi névtárak álltak rendelkezésemre, itt jórészt az 1847-es és az 1851-es schematismust használtam. Veszprém vármegye hatósága elé került ügyek kiegészítésére, mint például Elszasszer Ferdinánd városlődi plébános folyamodványa, vagy Francsics Károly naplójában említett peremartoni eset tisztázásához megvizsgáltam a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárában található, az adott időintervallumra vonatkozó vármegye-gyűlések jegyzőkönyveit, és az ehhez szorosan illeszkedő határozatokat, dokumentumokat.8 A veszprémi egyházmegyével kapcsolatosan említésre méltó Fazekas Csaba tanulmánya, amely 2001- ben a Magyar Könyvszemlében jelent meg. Ebben egy 19. századi politikai röpiratot és annak szerzőjét, Muyszer Józsefet vette górcső alá.9 Az alsópapság radikális csoportjával foglalkozott Meszlényi Antal, a már fentebb említett Zakar Péter, valamint Sarnyai Csaba Máté.10 Pápán jelentek meg a Jókai Füzetek sorozatban Vidovics Ágoston pápakovácsi plébános 1848-1849- es feljegyzései, valamint Plosszer Ferenc pápai káplán ugyanerre az időszakra vonatkozó emlékirata.11 A két munka jelentőségét az adja, hogy szemlélteti, az alsópapság miként viszonyult az 1848-1849-es eseményekhez. Francsics Károly veszprémi borbélymester (1804—1886) a korszakra való visszaemlékezéseit Hudi József rendezte sajtó alá 2001-ben.12 A memoáríró Francsics kevés dolgot említ az egyház“MNLVeMLIV. 101a, b. 9 FAZEKAS 2001, 454-466. I0A radikális alsópapság mozgalmáról továbbá: MESZLÉNYI 1928; SARNYAI 1999, 57-82.; ZAKAR 2001, 53-62. 11 VARJÚ 1997; HERMANN I. 1998, vö. HERMANN R. 2011, 58. 12 Az eredeti kézirat őrzőhelyei az Országos Széchenyi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára, valamint a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum (gépiratos másolat). Két szövegkiadása ismert: Az elsőt Vörös Károly válogatta és rendezte sajtó alá 1973-ban. Ez a válogatás az OSZK-ban őrzött kéziratnak, körülbelül az egyhatod részét tartalmazza. Lásd. Francsics 1973, 480.; Hudi József rendezte sajtó alá, jegyzetekkel ellátva 2001-ben a napló második kötetét, mely az 1827 és 1849 közötti időszakot tárgyalja, lásd. https:// ertektar.vpmegye.hu/index.php/ertekeink/veszprem-megye-ertektar/ kulturalis-orokseg/46-francsics-karoly-visszaemlekezesei-min tkulturalis-orokseg (megnyitva: 2019.12.02, 14:47); Dolgozatomban a Hudi-féle szövegkiadást használtam fel. Vö. HUDI 2001, 292. megyével kapcsolatosan, de az 1848-as események veszprémi fogadtatását és személyes élményeit gazdagon tárgyalja. Egyházjogi források tekintetében a korszakra vonatkozóan megemlíthető Szeredy József és Gózony György munkája. Ezek a szakirodalmak régiek ugyan, ám híven tükrözik az akkori kánonjogi szabályokat.13 Történészek által igényesen megírt helytörténeti munkák jelentősen segítették az egyes esetek megértését és rekonstruálását.14 * * * II. József (1780—1790) egyházpolitikája, a jozefinizmus annak a változásnak a nyitányát jelöli, amely a felvilágosult abszolutizmusból és a racionalizmusból adódóan megfogalmazta az egyház kritikáját.15 Az uralkodó igyekezett a legapróbb részletekig szabályozni az egyház működését, ezt alátámasztja 6206 rendelete. Az egyházmegyei szemináriumok megszüntetésével és a generális szemináriumok felállításával, a papnevelést az állam irányítása alá rendelte, így lett a papból az államhatalmat kiszolgáló hivatalnok. Gondot jelentett a magyarországi egyházmegyék főpásztorainak, hogy az állami szemináriumokból kikerült papság nem állt hivatása magaslatán.16 A jozefinista papnevelés jelentős hatást gyakorolt a pasztorációban résztvevő lelkipásztorok magatartására és erkölcsi, fegyelmi állapotára. A veszprémi egyházmegye kispapjai a pozsonyi generális szemináriumban készültek a papi pályára, ahol a tanárok gúnyolták a papi nőtlenséget, emellett tagadták a pápai csalatkozhatatlanságot.17 A jozefinista egyházpolitikát kísérő vallási laicizálódás, mint jelenség a társadalmi és politikai struktúra átalakítását hangsúlyozó modern eszmék káros hozadéka volt.18 A 18. század végén a katolikus egyház, mint intézmény folyamatosan kereste helyét a társadalomban az egyre erősödő világi befolyással szemben. Állandó kölcsönhatásban volt környezetével és arra törekedett, hogy alapvető feladatait (ellátni a hívők lelki 13 SZEREDY I. 1874; GÓZONY 1841; GÓZONY 1869. '“FALLER 1934; RAINER 1990; HUDI 2001. 15 ELMER, 1999. 9. vö. MESZLÉNYI, 1934. 16. 16 Sehern., 1975. 56. "TAMÁSI, 2014. 25. '“FAZEKAS, 2008. 3. 260
