S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)

Szvath Márton: Késő középkori és kora újkori fémleletek a nagyvázsonyi várból 2.

zad második harmadánál korábbra, tehát a forma hosszabb ideig élt.60

Viszonylag nagyméretű, ívelt hátú, visszahajtással kiképzett gyűrűs olló több is előkerült a várból, így a 8.1.З., 8.1.8., 8.1.9. számúak. (4. ábra 3, 5. ábra 3-4 és 18. ábra 6, 19. ábra 2-3) Hasonlót a diósgyőri vár ásatásaiból61, és Szabó Kálmán közléséből is ismerhetünk.62 Méretükben a szabóollókkal rokoníthatóak, és formai hasonlóságot mutatnak a jászberényi szabócéh 1701-es pecsétjén látható ollóval.63 A füleld64, esztergomi65, vagy a kaposvári66 darabok ezeknél egyenesebb hátkialakítással készültek. A 8.1.3. számú ollón lévő mesterjegy egy félhold alakú alapon álló hatágú csillag.

Méreteiben kisebb, formájában azonban hasonló a

8.1.2. számú olló, itt azonban a penge nem ívelt, hanem felső harmadában erőteljesen a csúcs felé törik. (4. ábra 2, 18. ábra 5) A szabóollók közé mégsem sorolhatjuk, hiszen a vágóéi hossza mindössze 5,6 cm.

A sarvalyi kettes típusba tartoznak a következő darabok: 4. ábra 4, 5. ábra 1-2 és 18. ábra 2, 4, 19. ábra 1. Az ottani leletkörülmények alapján a 15. század végétől a 16. század első feléig voltak használatban, míg az ozorai és a pozsonyi ásatások67 anyagában a 16. század elejétől egészen a 17. sz. végéig kimutatható ez a típus.68 A tágabb időhatárt, ill. a későbbi időszakra való datálhatóságot bizonyítja a Mihon faluból származó lelet is.69 Mindegyik darab töredékes (8.1.4., 8.1.6., 8.1.7. számúak), pengehosszúságot csak egy esetben lehetett mérni, ami 9,3 cm volt, tehát ez a példány méretben a sarvalyi és az ozorai ollók között foglal helyet. A pengeszélesség (1,6-1,8 cm) viszont teljesen megegyezik a fentiekkel. A szárak átmetszete is egyezést mutat, amennyiben a négyzetes forma felé közelít. Hasonló példányok előfordultak még Muhin70 és Ka60 GERE 2003, 52.

61CZEGLÉDY 1988, XVL. tábl.

62 SZABÓ K. 1938, 579 kép

“NAGYBÁKAY 1967, 9. ábr.

64 KALMÁR 1959, XXIII. tábl.

65 ZOLNAY 1977, 279.

“BÁRDOS i987,XV tábl. 2.

67 POLLA 1979, 103 kép 2-3.

“GERE 2003, 53.

65 KVASSAY 2001, 2. kép, 1.

70 MICHNAI 1982, 5. tábl., 6.

posváron71 is. A 8.1.6.-hoz hasonló olló került elő Szentkirályon, amit ott szintén a 15-16. századra datált az ásató.72

A 8.1.5. számú olló keskenyebb pengéjű, rövid, ívelt gyűrűs típus, amelynek jó analógiája az ozorai VIII.4.8. számú darab.73 Mivel töredékes, sajnos a teljes méret nem mérhető. (4. ábra 5, 18. ábra 3) Ozorán az olló korát a 17.-18. század fordulója környékére határozta meg Gere László.

A 8.1.10. számú nagyvázsonyi példánynak ugyancsak megvan a méretre is szinte tökéletesen egyező, a

17. század végére datált analógiája az ozorai anyagban.74 Ez egy széles pengéjű, rövid, szintén ívelt gyűrűvel rendelkező típust képvisel. A nagyvázsonyi csupán annyiban tér el ettől, hogy pengéje még szélesebb. (5. ábra 5)

Formai jegyei alapján még későbbinek tűnik a 8.1.11. számú töredék, amelynek ívelt szára hasonlít az ozorai VIII.4.l4.-es számú példány kiképzésére. (5. ábra 6) Ennek ugyan pontosabb rétegtani helyzete nem ismert, de a szerző a 18-19. századi leletek között sorolja fel.75

9. Egyéb szerszámok

Az alábbi eszközök használata nem igényel speciális szakértelmet. Használatuk széles körben elterjedt, a hétköznapi tevékenységek végzéséhez kapcsolódott, ezért ezeket a tárgyakat önálló főcsoportba soroltam.

9.1. Tűzcsiholó acélok (6. ábra 1-2)

Régészeti anyagban rendszeresen visszatérő tárgytípus. A nagyvázsonyi két példány négyszög átmetszetű pálcából kovácsolt, ovális csepp alakú, közel azonos méretű. Szabó Kálmán 15-16. századi környezetből mutat be ilyen formájú darabot,76 de megjegyzése szerint ennek a formának 18-19. századbeli használata néprajzi gyűjteményekben kimutatható.77

Egyszerű, hosszú ideig élő formája miatt a vizsgált

71 BÁRDOS 1987, XV tábl. 3.

72 PÁLÓCZI HORVÁTH 1996, 57. 94. kép

73 GERE 2003,53.

741. m. 36 tábl. 8.

751. m. 54.

76 SZABÓ K. 1938, 515. kép 771. ш. 110.

202