S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum közleményei 29. (Veszprém, 2019)
Szvath Márton: Késő középkori és kora újkori fémleletek a nagyvázsonyi várból 2.
6.3. Véső vagy hidegvágó (3. ábra 4) A szakirodalomban vésőként, illetve hidegvágóként is előforduló 6.3. számú eszköz többcélú alkalmazása bevett gyakorlat volt. A nagyvázsonyi viszonylag kisméretű, négyzetes átmetszetű szárral, lapított, egyenes éllel rendelkezik, az ellentétes vége tömörített, az ütések fogadására kialakított. Egyszerű, általános és hosszú ideig élő forma jellemzi, emiatt különösebb datáló értéke nincs. Középkori leletanyagban több változata is ismert.52 Általában nagyobbak, hosszabbak, mint a nagyvázsonyi példány, amely ma is jól ismert formája és viszonylag jó állapota alapján inkább késői, újkori darab. 6.4. Lyukasztók (3. ábra 2-3) A 6.4.1. és 6.4.2. számú tárgyak a kovács nélkülözhetetlen szerszámát alkotó lyukasztóként határozhatóak meg. A különböző kovácsolt eszközök lyukasztásához eltérő méretű, gyakran nyeles lyukasztókat használtak. A 6.4.1. számú a kisebb méretű, négyszög átmetszetű, nyél nélküli lyukasztók közé tartozik, amelyet lyukasztáskor fogóval tartottak (3. ábra 2), míg az erősebben vastagodó, szintén négyszög átmetszetű 6.4.2. számú eszköz (3. ábra 3) nyeles lyukasztóként azonosítható.53 7. Bőrmegmunkáló szerszámok (2. ábra 12-15) A bőrmegmunkálás szerszámai közül két gyakran használt eszközt is megtalálhatunk a leletanyagban. A 7.1. számú íves pengéjű vas bőrvágó jellegzetes eszköze a bőrművességnek (2. ábra 12), a hasonló darabok különböző méretekben, eltérő nyélmegoldásokkal készültek.54 A nagyvázsonyi szerszám a kisebb méretűek közé tartozik, viszonylag vastag pengéjéből adódóan súlya jelentős, ami a vágás megkönnyítését szolgálta. A 7.2. számú tárgy kampósan visszahajlított végű, 52 Néhány példa: ENDRŐDI-FELD 1980, 10. tábl. 3.; KOZÁK 1964, 30. kép; MÉRI 1954, XXXI. tábl. 8.; FEHÉR 1955, XLVI tábl. 1-2.; SZABÓ K. 1938, 592. kép; HOLL-PARÁDI 1982, 123 ábr. 3-4.; BENKŐ 1980, 55. tábl. 1-2.; MÜLLER 1976, 3. kép, 12-13. 53 SZABÓ GY. 1954, 134. XXXI.tábl. 2-5., 9., XXXII. tábl. 4. 54 CSIBE 1975, 37. o.ábra hegyes vasár, melyet szintén a bőrtermékek kidolgozásánál használtak. (2. ábra 13) A középkori leletegyüttesekben felbukkanó árak - ellentétben a nagyvázsonyival - többnyire fanyeles eszközök voltak.55 Megjegyzendő, hogy a tanulmány első részében közölt, 2.5. számú egy darabból kifaragott nyolclapú csontnyél — mint nyélmegoldás — árak esetében is szóba jöhet, amire pl. egy pozsonyi analógiát is ismerünk a vizsgált korszakból.56 Annak a csontnyélnek az evőeszközök között való szerepeltetését leginkább finom kidolgozottsága, díszítése indokolta. Az ilyen nyélmegoldású árak a nagyvázsonyinál kisebb és vékonyabb, finomabb munkára szolgáló eszközök voltak, amihez hasonló a 7.4. számú vékony, hegyes vasár. (2. ábra 15) Ennél a (fából vagy csontból készült) nyelet egy rézkupak zárta le. Szintén lyukasztásra használták a 7.3. számú, kissé ívelt, téglalap átmetszetű tüskével rendelkező, nyéltüskés árat is. (2. ábra 14) 8. Egyéb kézműves szerszámok 8.1. Ollók (4., 5. és 18., 19 ábrák) Nagy számban kerültek elő a vár ásatásából ollók, jó összehasonlító anyagot szolgáltatva a vizsgált korszakból jobbára elszórtan publikált leletekhez. A nagyvázsonyi anyagban előforduló ollók közül a legkorábbi darab a 8.1.1. számú lehet, amely formai rokonságot mutat a sarvalyi 1-es típushoz tartozókkal.57 (4. ábra 1, 18. ábra 1) Méretadatai, gyűrűjének kialakítása is ezt támasztja alá, eltérést csupán az azokénál némileg szélesebb pengéje jelent. Analógiaként leginkább a Mohács-csele pataki ásatáson, szórványból előkerült olló hozható fel58, valamint egy Szabó Kálmán ásatásaiból származó, általa a 15-16. századra keltezett darab.59 A sarvalyi megfigyeléseket — mely szerint ez az ollótípus a 15. században volt használatban - némileg felülírja, illetve kiegészíti az, hogy Ozorán ugyanez a típus a leletkörülmények alapján nem keltezhető aló. szá-55 HOLL-PARÁDI 1982, 95. ábr. 10., 56 POLLA 1979, XXXI. tábla 2. 57 HOLL-PARÁDI 1982, 63. 1-4. 58 FEHÉR 1955, XLV. tábl. 11. 59 SZABÓ K. 1938, 529 kép 201
